Filatorigát |
Nekem a megfelelő környezetben lévő Graffitivel nincs semmi bajom (például a filatorigáti fal), csak azt vettem észre, hogy a rajzok minősége és tartalma sokat romlott az évek során, és eltolódott a különböző tagek felé, amik számomra semmi művészi tartalmat nem hordoznak, és inkább csak az alkotók exhibicionizmusát elégiti ki. Amit utálok, az az, hogy ezek a tagek vandalizmus formájában megjelennek mindenhol, tönkretéve a környezetünket, ami után azt gondolja az ember, hogy ha ilyen emberek laknak itt, akkor nem is érdemlik meg a jó dolgokat (pl: a HÉV-en kicserélték az ablakokat pár hónapja, már össze vannak karistolva, a Volvó buszokat is előszeretettel firkálják az eldugottabb helyeken, vagy a zsúfoltabb időkben (a biztonsági kamerának szerencsére még van minimális távontartó szerepe.).
Érdekes kérdés, hogy a grafitiket milyen társadalmi, szociális helyzetben lévő emberek milyen környéken festik. A Filatorigát ugyan nem lepukkant környék, de az ott lévő két lepukkant gyár, és a lakóépületek viszonylag távolsága rányomja bélyegét.. A Filatorigát egyébként pont a grafitik miatt minimális szinten attrakció is a környéken, sokan járnak ide lefotózni (és gondolom kielemezgetni, nem tudom mit lehet csinálni az ilyen képekkel...). A gond csak az, hogy a grafitik egyáltalán nem állnak meg a "Falnál" amin megtűrt és elnézett a graffitizés, hanem begyűrűznek a szomszédos utcákba, és egyéb utcai bútorokra és térelemekre, (köztük egy 1930-ban épült műemlékjellegű épületre), másrészt rengeteg szemetet hagynak itt a "művészek".. (a talalyba szivárgó festék mérgező hatása már csak hab lehet a tortán).
A Picasára töltöttem fel pár képet illusztrálandó a mondanivalóm. Egyébként most vettem észre azt is, hogy a Bloggerre feltöltött képek is végül a Picasás web albumomban kötnek ki..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése