Endami

Magyar Wikipédia Magazin

2009. május 31., vasárnap

Lexikonok

HPIM6619

Az elmúlt két év során egész kis gyűjteményt szereztem be különféle szakterületek – hajózás, politika, irodalomelmélet – magyar és leginkább angol nyelvű lexikonjaiból.

Ezek több célból és szempontból hasznosak voltak: az engem érdeklő témát lehet böngészés szerűen tanulmányozni; tanulás közben nagyon jó segédlet (a külön el nem magyarázott fogalmakhoz, és annak ellenőrzéséhez, hogy amit az embernek leadnak, az nem csak az előadó egyéni rögeszméje, hanem a szakma része) és a Wikipédiás szerkesztéshez is jó segédeszköz. Nálam nem merült fel, de el tudom képzelni, hogy ezek hasznosak lehetnek külföldi egyetemi felvételire felkészüléshez.

Ezek a lexikonok általában rövid, célratörő leírásokat tartalmaznak - így az említett Wikipédiánál arra jó, hogy alapszintű szócikkeket létrehozzon az ember, egyszerű tényeket leellenőrizzen, vagy felmérje egy tudományterület lefedettségét.

A két legfőbb forrása a lexikonjaimnak az Oxford University Press és a Penguin kiadóvállalat. Az érdekességük és használhatóságuk változó, hiszen mindegyiknek külön külön szerkesztőgárdája van.

Oxford University Press

Az Oxfordnak nagy hagyományuk van szakkönyvek előállításában a legkülönfélébb szakterületeken. A sorozat általában két kiadásban jelenik meg, minden témának van egy nagyobb, keményfedelű Companion kiadása és egy kisebb, sűrített, papírfedelű Concise Companion vagy Dictionary kiadása. Nekem az olcsóbb (2700 Ft körüli) kiadások vannak meg, de tervezem néhány témában a részletesebb lexikonok megvételét is, amint jelentős pénzfelesleget tapasztalok a pénztárcámban.

Oxford Dictionary of Law

624 oldal, 11,45 €

Ez az egyik legérdekesebb a gyűjteményemben, egy jogi szótár. Oxfordi kiadás lévén az általános és nemzetközi jogi fogalmak elmagyarázásán túl leginkább a brit sajátosságokra épít, pl. a régóta nem használt jogszabályok kapcsán egy érdekesség:

Desuetude: The condition of a legal term or measure that has fallen into disuse over time. For example, the Treason Act of 1351 is still in force today. Under this Act, the crime of high treason is made out if anyone “violate” the King’s companion, the King’s eldest daughter if she was unmarried (even presumably if she were to give her consent) or the wife of the King’s eldest son and heir. […] Until […] 1998, the death penalty could be enforced for acts of treason by English courts.

A szótár amerikai, bővebb nagybácsija a Black’s Law Dictionary, amely ára miatt egy ideig még csak a kivánságlistámon szerepel.

Concise Dictionary of Politics

624 oldal, 11,45 €

Ez a politikai szótár is nagyon informatív, amikor az ember keres valamit. Önmagában annyira nem volt szórakoztató számomra, mert rengeteg önéletrajz szerepel benne, így ha az ember találomra kinyitja, nem feltétlenül olyat lát, ami érdekes.

A természetszerűleg a témához tartozó témákon kívül nagy figyelmet szentel a könyv a játékelméletnek és a különböző választási rendszerekkel és az azokhoz kapcsolódó elméleti alapokkal.

Mivel az előző félévben kölcsönadtam a könyvet, így nem tudok belőle fejből idézni érdekes cikket.

Dictionary of Idioms

352 oldal, 8,76 €

Ez egyike a sorozatba tartozó nyelvi szótáraimnak és egyike az Oxford idiómákkal, rögzült kifejezésekkel foglalkozó szótárainak. Van egy külön, nyelvtanulóknak készített változat, míg ez inkább az angolul már tudóknak van szánva. A gyakorlatban tartalomban nem sok különbség van, mindkettő valamilyen logika alapján felsorolja az idiómákat, megmagyarázza őket és az érdekesebbekhez rövid etimológiát is ír.

Ez is egy olyan szótár, amit időnként fel lehet csapni, böngészni és elolvasgatni az idiómákat, amelyeket vagy úgyis elfelejt az ember vagy évekig kell várnia, míg egyszer élesben alkalmazhatja őket. Az egyik meghatározó ilyen idióma az összeegyeztethetetlen dolgokról, vagy emberekről, amit még nem sikerült elsütnöm az a never the twain shall meet.

Dictionary of Islam

380 oldal, 9,7 €

Ez az iszlám vallást bemutató lexikon nagyon ígéretesnek bizonyult és sokat is tanultam belőle. Élvezhetőségét kicsit rontja a rengeteg arab eredetű szó, amelyek a szócikk címei és a megértésükhöz általában szócikkek láncolatát kell követni. Leszámítva, hogy az átírási szabályok miatt a Wikipédiás alkalmazásához kis körültekintés kell, a gyakorlatban nagyon jól megmagyarázza azokat a fogalmakat, amelyeket keres benne a témával kapcsolatban: legyen szó a vallás öt pilléréről, a legkülönfélébb irányzatokig az iszlám jogértelmezés különféle irányzataiig.

The Oxford Companion to Ships and the Sea

688 oldal, 12,64 €

Mivel egy időben kiolvastam az összes Hornblower regényt elkezdett foglalkoztatni, hogy megértsem a történet élvezhetősége szempontjából nem, de a pontos megértés szempontjából fontos tengerészeti szakszavakat, melyhez nagy segítséget nyújtott volna, ha akkor kéznél van ez a szótár.

Számomra talán ez a legérdekesebb, mert egy olyan témát dolgoz fel, amivel eddig és máshol nem kerültem kapcsolatba – nagyon sokat lehet belőle tanulni. A témából adódóan azonban hosszú szócikk láncokat kell időnként elolvasni, hogy az ember megértsen bizonyos dolgokat.

Pocket Fowler’s Modern English Usage

688 oldal, 11,12 €

Ez valamelyest kilóg a sorból, mert nem is lexikon inkább egy nyelvi eligazítást ad: gyakorlatilag stilisztikai és helyesírási útmutató az angol nyelvhez. Kikapcsolódásként olvasva vannak benne érdekes dolgok, azonban nagyon sok triviális is, pl., hogy a dominonak dominoes a többesszáma és nem dominos, ugyanakkor rengeteg idegen eredetű szó használatát és jelentését magyarázza meg.

Érdekességgel annak bírhat, akit érdekli az angol nyelv és esetleg kisebb szerkesztési munkákat is végez (nagyobbakhoz gondolom valamelyik nagyobb kiadó útmutatóját szokás használni).

Oxford Dictionary of Catchphrases

368 oldal, 8,78 €

Összeállította: Anna Farkas

Ez a könyv ajándék volt egy Newsweek előfizetéshez, külön nem vettem volna meg: többek között elijesztett volna a címlapja, a lila színe és a vékonysága annak ellenére is, hogy a szerkesztőjének magyar hangzású neve van. A tartalma különböző, a popkultúrából állandósult kifejezések eredetének és jelentésének magyarázata: pl. olyanoké, mint Na mi a helyzet? vagy most illogical.

Ezek érdekesek lehetnek olyan sorozatoknál és filmeknél, amit az ember látott vagy jelenleg is adnak, a legtöbbje azonban olyan régebbi brit és amerikai sorozatokból származik, amelyeknek nem sok hatásuk volt Magyarországra. Ezek miatt olyanoknak lehet csak igazán ajánlani, akik valamelyik angolszász országban nőttek fel és így jelentéssel bírnak számukra ezek a szállóigévé vált mondások.



Időközben a nyelvészeti tanulmányaim megtámogatására rendeltem még két könyvet az Oxford lexikonsorozatából, de ezek valószínűleg pont azután fognak megérkezni, hogy levizsgáztam azokból a tárgyakból, amelyekhez nagyon jól jöttek volna a felkészüléshez.

Penguin Reference

Ezen könyvek kiadója mögött nincs ott egy nagy egyetem, ezért ezt úgy kompenzálják, hogy felkérik egy-egy szakterület elismert professzorát. A könyvek általános jellemzője, hogy a fentebb bemutatott papírkötésű Oxford könyvek testvérei. A könyvek nagyon szépek, szépen lekerekített sarkaik teszik egyedivé, és ezekből is rengeteg különböző van, szintén olyan 2700-3000 Ft körüli áron. Rengeteg témakörnél átfedés van a két sorozat között, ilyenkor célszerű az ár, hossz, értékelések és más szakirodalomban fellelhető ajánlások alapján eldönteni, hogy az ember melyiket válassza.

The Penguin Dictionary of International Relations

640 oldal, 11,01 €

Ez a nemzetközi kapcsolatokról szóló szótár egyike az elsőknek, amelyeket megvettem és azóta sem bántam meg. Rengeteg érdekes dolgot lehet belőle tanulni, szerepel benne némi elméleti bemutatás, néhány fontosabb történeti esemény leírása, nagyobb jelentőségű szerződések, a különböző politikai doktrínák (az elnökökről elnevezettek és a többi hidegháborús), stb. Aki nemzetközi tanulmányokat tanul, vagy érdekli a téma, annak csak ajánlani tudom.

The Penguin Dictionary of Literary Terms & Literary Theory

1024 oldal, 13 €

Ez egyike az irodalom tanárom által ajánlott két lexikonnak, az egyiket csak ajánlani tudom, a másiktól inkább óva intenék. Ez az amelyiket ajánlani tudok, a szerzők nagyon alapos munkát végeztek az irodalmi szakkifejezések összegyűjtésénél: annyira alaposat, hogy ebben a könyvben még lehet találni olyan fogalmakat, amiről nincs szócikk az angol Wikipédián (ami nagy szónak számít).

Akik nem tanultak szerbül, azoknak talán kicsit zavaró lehet, hogy a szerző valamiért óriási figyelmet szentel az összes szláv és leginkább szerb irodalmi műfajnak és fogalomnak – véleményem szerinte ebben inkább személyes elfogultsága, mint a világirodalomra tett hatás vezérli. Bizonyos fokig érdekesek ezek a leírások is, és természetesen nem csorbítja az extra információ és enyhe aránytalanság a mű érdemeit. Megfelelő nyitottsággal kezelve meglehetősen a javára válik.

Ami talán nehezíti a beavatatlanok számára a kezelését, hogy sok fogalmat egyszerűen egy vers beidézésével vagy egy tetszőleges Shakespeare dráma megadott sorára való utalással intéz el – szerencsére ez nem túl gyakori ahhoz, hogy a használhatóság kárára menjen és több az olyan eset, ahol a beidézett versek a jelenséget egy jó definíció mellett illusztrálják.

The Penguin Dictionary of Critical Theory



496 oldal, 9,63 €

Ez a másik ajánlott könyv, amelyet személy szerint nem tudok továbbajánlani egyelőre senkinek. A lexikon tartalmazza az irodalomelmélet, pszichoanalízis, filozófia, logika fontosabb kifejezéseit, művelőit és műveit, azonban a leírásokhoz egy annyira száraz és nyakatekert nyelvet használ, hogy alkalmatlan arra a célra, amire létrehozták.

Magyar lexikonok

Ezek nem alkotnak könyvtáramban egységes rendszert, a tanulmányaim részét képezték (még ha csak ajánlott irodalomként is) és ezért vettem meg őket, viszont nem bántam meg.

EU mindentudó

614 oldal, 4500 Ft

Ez egy nagyon jó és sokat ajánlott útmutató az Európai Unióhoz, eredetét tekintve egy Penguin kiadás fordítása. Azon túl, hogy szerepelnek benne az intézmények, szerződések leírásai, megmagyaráz rengeteg fontos fogalmat, alapelvet és bemutatja a fontosabb bírósági döntéseket is, melyeknek nagy hatásuk van az EU jog alkalmazására.

Sajnálatos hátrányai közé tartozik a műnek, hogy mára már elavult néhány tekintetben: még a 2004-es bővítés előtt íródott és a fordítás se lett frissítve, így a 15-ök Európájáról és Magyarországról, mint tagjelölt országról ír. Ez kicsit zavaró néhol (pl. szavazati arányoknál, parlamenti képviselők aktuális számánál), de a legtöbb szócikk szempontjából nincs jelentősége (a kiadás óta nem lépett érvénybe még új szerződés, amely megváltoztatta volna a dolgokat). Remélhetőleg a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén készítenek belőle egy frissített kiadást.

A magyar kiadásra egyébként nem sok panasz lehet nyelvi szempontból, nagyon odafigyeltek, hogy rendben legyen és kövessék az aktuális fordítói gyakorlatot. Sajnos a szerkesztők nem alkalmaznak egy nagyon fontos lexikonos konvenciót: a fejlécben nem szerepeltetik, hogy az adott lapokon melyik szócikktől melyikig tartanak a leírások. A keresést ráadásul tovább nehezítik azzal, hogy a fejlécbe berakták minden oldalra a könyv címét, így az ember akárhol nyitja ki a könyvet, azt hiszi, hogy az E betűnél jár…

Világpolitikai lexikon (1945-2005)



700 oldal, 5500 Ft

Ez a lexikon a többivel ellentétben nagyalakú és keményfedeles, tartalmát tekintve az élvonalban van. A téma a hidegháború melynek kapcsán tartalmaz életrajzokat, történelmi események bemutatását, a fontosabb országok külpolitikájának leírását, életrajzokat, nemzetközi jogi fogalmakat. Összességében ez is egy nagyon informatív, szép és érdekes könyv. Akit érdekel a téma, vagy ilyen területen tanul, annak mindenképp érdemes rászánnia öt ezer forintot (netes kedvezményekkel) erre a könyvre.

Segélyhívás számítógépen

Miközben próbáltam rájönni arra, hogy mire való az egyik soha nem égő LED a kis Acer laptopomon (mai napig nem sikerült), akadtam a használati utasításban erre a gyöngyszem figyelmeztetésre:

Segélykérő hívások
Figyelmeztetés: A készülékkel nem lehet segélykérő hívást bonyolítani. Ha segélykérő hívást szeretne indítani, akkor mobiltelefonnal vagy egyéb telefonrendszerrel kell kezdeményeznie a hívást.

Gondolom valamikor valaki Amerikában beperelte a számítógépe gyártóját, mert nem vált be az IT Crowdból ismert módszer:

2009. május 28., csütörtök

Bookdepository.co.uk

The BookDepositoryA könyvesblogon keresztül ráakadtam a Book Depository nevű brit könyvesboltra, mely szinte hihetetlen módon ingyen szállít házhoz könyveket Magyarországra is. Elolvasva ezt le kellett tesztelnem és valóban működik: az árak a brit kiskereskedelmi árak alatt vannak picivel, ami azt jelenti, hogy a könyvek elfogadható áron vannak, nagyjából az amerikai Amazonnál (ahol eddig rendeltem) kicsit olcsóbban ha az ember a szállítási díjat is beleszámolja (magyar könyvesboltokkal is vagy fej fej mellett halad, vagy veri őket árban, és sokszor olcsóbbra jön ki, főleg hogy mostanában mindenhol korlátozták az ingyenes házhozszállítást). Bátortalanul kezdtem a megrendelést, és látva, hogy működik most már vissza kell fognom magam az újabb könyvhegyek megrendelésétől, így Danny Wallace rövid könyvét és Tolkien versfordításait rendeltem meg. A könyvek külön csomagolva meg is jöttek egy hét alatt a postával együtt. Bátortalanabbaknak ajánlom az egy euró körüli könyveket tesztelési célra, türelmeseknek pedig az egy eurócentért(!) kapható könyvet, mely különböző cégek politikai beállítottságát értékeli és előrendelhető a novemberi megjelenésig.
A lényeg, hogy ezzel a bolttal olcsóbb és könnyebb lett a hozzáférés a könyvekhez, így nem kell már egy hónapot várni egy hirtelen megkívánt könyvre, ami mindenképp szuper.

2009. május 27., szerda

Nyár van, az erdők már meghaltak

Előző bejegyzésem óta csak az évszakok változtak, illetve sokáig azok sem, ha az időjáráson kívül mást is számbaveszünk, de talán újra jön a nyár: sajnos mindig amikor kezdek ebben reménykedni jön egy újabb vihar.

Mivel nem blogoltam, így nem számoltam be különösebben utazásaimról a félévben.
Még tavaly decemberben voltam a szerb Wikimédia társszervezet konferenciáján Belgrádban, amely elég izgalmasan kezdődött, ahogy az éjjel közepén csodák csodájára megérkeztem a szállodába. Kezdődött úgy, hogy ahogy megvettem a jegyem valamilyen közlekedési eszközre, azok elkezdtek sztrájkolni, amelyik épp abbahagyta a sztrájkot, az beszüntette a belgrádi járatát... Végül kb. szénaszállító szekéren csempésztem át magam az országon és érkeztem meg az éjszaka közepén a szállodába, ahol a mísz recepciós elvette az útlevelemet és adott egy szobakulcsot, amely minden jel szerint egy totál másik szállodához tartozott: mindez a belváros közepén...


Aztán voltam még idén kétszer Berlinben, egyszer a rendszerváltás és az azt megelőző kerekasztal tárgyalások 20. évfordulója alkalmából, majd a különböző Wikimédia szervezetek és a Wikimedia Foundation konferenciáján: mindkettő igencsak fárasztó és meglehetősen tanulságos volt, és legalább másodjára alkalmam nyílott meg is nézni a várost.

Ezzel elérve a jelenbe és a vizsgaidőszakba: az ELTE időnként nagyon fel tud idegesíteni a maga szervezésmódjával, a csoda, hogy közel egy év után még mindig fel tudnak idegesíteni vagy meg tudnak lepni...