Combino-futás képekben

Egyelőre csak a képeket töltöm fel, később lehet, hogy beszámolót is írok. Sajnos le volt merülve a fényképezőgépem, így vakon fotóztam, és spórolnom is kellett a képekkel.

Még nem/nem rekord villamosok

Hogy a villamosok a helyükre kerüljen a Moszkva tér felé még egy előtt nem sokkal is mentek utasokat szállító villamosok.

2-es villamos, a 4-6-os vonalán, garázs-felé menet, de utasokat is szállít.

Műszaki zavarelhárítás

Rekord villamosok
Előszőr 39 db-ot akartak domino elrendezésben (az egyik kocsi első ajtaja szemben van a következő utolsó ajtajával, a futók a villamoson belül futnak, a kocsik végén átugrálva a következőre) felállítani az 54m hosszú villamosokból, hogy ezzel egy 2040m hosszú futópályát alkossanak, de a végén a BKV azt mondta, üsse kő, és felállt mint a 40. Ennek az lett az eredménye, hogy mostanáig számolják, mekkora is volt a táv, amit lefutottak (az 54 m-ből lejönnek a vezetőfülkék, és kérdés, hogy a kocsik közti hézagot számolják-e).

Villamost nézők

Villamosra várva

Futók
A kocsikban a BKV Előre focicsapat futott, a villamosok mellett a 6É csoport, mely tagjai havonta egyszer lefutják a 6-os teljes vonalát. Egyébként, itt is cáfolnom kell azokat a híreket, miszerint a kocsik tetején kellett volna bárkinek is futnia...

Az utolsó kocsiváltása az előszőr futónak. A nyertes egy bizonyos Bíró úr lett 11:23-as szintidővel lefutva a 40 Combino-t, melyek Domino alakzatban álltak fel a Jászai Mari tértől a Dob utcáig (és innen futottak a JM. tér felé). A leglassabb futó is 20 percnél gyorsabban megtette a távot.

Szórakoztatás
A szórakoztatást tűzakrobaták, és gólyalábas bohócszerűségek szolgáltatták

Ez a fenti videó a mobilommal készült, ami a gyors jelenetek hatására néha befagy, ahogy azt ti is láthatjátok a videó vége felé.

A srác elég félelmetesen játszott az ördögbotjával, ráadásul nem egyszer le is ejtette. Látványos attrakciót nyújtottak, bár a megálló elég keskeny volt, így nem hiszem, hogy mindenki láthatta őket, de családok se voltak kint, akik emiatt túlságosan elkeseredtek volna...
Három tagból állt ez a csoport, két gólyalábasból egy fiatal srác és egy lány, meg egy alacsonyabb kétlábon járó úrból, akik rögtönzött szövegükkel, és slapstick humorukkal szórakoztatták a népet. Voltak jó pillanataik, amikor a közönség is vevő volt a dumájukra, és ők rendesen reagáltak a helyzetre, megtartva szerepüket.

Lovász László, a Danubius műsorvezetője, közvetítette az eseményeket a helyszínen levők számára, illetve ő osztogatta a BKV-s ajándéktárgyakat azoknak, akik jól feleltek egy kérdésükre, köztük nekem is.

Lovász Éászló Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettessel: Ez lesz a harmadik Combino-s rekord Budapesten; a budapestiek 60%-a veszi igénybe a közösségi közlekedést.

Régi idők társasjátéka

A szekrényben találtuk, a porlepelben elvesző felírat: "Felelj, ha Tudsz" és utána "Oktató társasjáték" vagy valami hasonló. A képek nem a legjobb minőségűek, a mobilommal vettem fel őket, meg be is mozdult az egyik, ráadásul totál véletlenül a társasjáték korához illeszkedően szépia effektben. A társasjáték már nincs meg, így elmesélem, hogy eredetileg piros színű doboza volt, kivülről.

Belülről tüskékkel átszúrt kérdező lapok voltak, különböző témákban, és bár nem tudom a válaszok hol voltak, de elvileg egy dróttal meg kellett érinteni a kérdést, és a választ, és ha jó, vagy ha rossz volt, akkor fellobbant egy kis izzó (a fekete folt a fenti kép tetején).

A szerkezetet, egy vagy a jelek szerint két laposelem működtette, melyek a tüsketábla, illetve az arra fűzőtt kérdezőlapok alá voltak elrejtve.

Akadálymentesítés

A polgármesteri hivatalt újra-akadálymentesítették, újjáépítették a rámpát az oldalbejáratnál, és a képen láthatóan kijelölték az útvonalat a kerekesszékkel élőknek a közelben lévő mozgássérült parkolótól a bejáratig. A kivitelezést, bár nem tudtam tesztelni, egész jónak találom, a belefektetett energiát különösen dicséretesnek (hiszen már előtte is volt rámpa, amit most leromboltak és újjáépítettek). Egy bibi van, a parkolótól vezető út egyben egy sétálóutca is, mely plombával le van zárva a kocsival behalytók elől, és a lezárószerkezet pont a mozgássérültek útján van középen, úgy hogy ne lehessen kikerülni (a fenti képen rosszul látszik, de a plomba balról egy betonoszlop-csonkkal, jobbról egy kerítéssel van megtámogatva). A képek készítésekor azt hittem még, hogy csak le kell hajtani kézzel a plombát, de ma ellenőríztem, és kulcsra van zárva.
Az eredmény: a kerekesszékkel élők, akiknek az életét meg akarták könnyíteni, hogy önnálóan megközelíthessék a hivatalt, továbbra is mások segítségére szorulnak, akik becsöngetnek helyettük a hivatalba, és kicibálnak valakit, hogy csukják le az akadályt.

Hírlapok megbízhatósága

Olvastam tegnap az egyik Index cikket a királynő állítólagos kirohanásáról egy fotózásról, és az abban található elírások és kihagyott szavak mellett felmerült bennem a kérdés, hogy egy netes híroldal, miért nem linkkel, miért nem adja meg a forrásait? A cikkben említik, pl. a Washington Post-ot, vagy a BBC bocsánatkérését, de még véletlenül se linkelik be, az állításaik alátámasztására csupán a nevüket használják, holott ők sem tévedhetetlenek. Egy nagyobb újságnak bizonyosan nem kell attól félnie, hogy ha belinkelik a forrásaikat, akkor minden olvasó elpártól tőlük, hogy az eredeti forrásokat olvassa ezentúl.
Szerintem ez a gyakorlatuk megfosztja az olvasót a további információktól való hozzáféréshez, és egyben kihasználatlanul hagyja a médium egyik legnagyobb előnyét.
Ez a negatív gyakorlat szerencsére nem jelentkezik a szabadon szerkeszthető Wikinews-on, ahol éppen a források megjelölése, a hírek aggregálása adja a hitelességet, és nem a név. Nem állítom, hogy a lefedettségben, esetleg a minőségben lekörözhetetlenek lennének, de a megbízhatóságra igen is odafigyelnek. Az már csak külön extra, hogy a cikk születése, és változásai egy átlátszó rendszerben végigkövethetőek, és a folyamatba akár be is lehet szállni.
Sajnos nem állíthatom szembe az Index cikkével a Wikinews-ét jelen állapotában, mert utóbbi egy nyelvtanilag erősen használhatatlan csonk, de jól illusztrálja a mondandómat, hogy ez az egy bekezdésnyi publikálatlan (még készülő) cikk már most jobban el van látva forráshivatkozással, mint az Index cikke.
Természetesen a kritika nem csak az Index-et illeti, hanem álltalánosságban az online újságokat, és a kézzelfoghatóakat is (bár azoknál a kényelmes linkelésnek technikai-, a pontos utalásnak, meg helyhiányból fakadó nehézségei lehetnek).

A 75 éves Sigbritt-é a világ leggyorsabb internete

A svédországi Katstad-ban a 75 éves Sigbritt Löthberg asszony házába bevezették a világ leggyorsabb otthoni internet kapcsolatát, 40Gbs-on több ezerszer gyorsabb a megszokott szélesszávú kapcsolatoknál, és mely lehetővé teszi, hogy 2 másodperc(!) alatt letöltsön egy egész DVD-t, ha szeretne. Sigbritt-nek ez az első számítógépe, és azért érte a szerencse, mert a fia egy svédországi internetes legenda.
A hajmeresztő sebességet elvileg egy újfajta modulációval az üvegszálas kapcsolaton érték el, és azt állítják, hogy adat- és sebességveszteség nélkül fent lehet tartani a kapcsolatot akár többezer kilométeres (a kapcsolat kiépítői szerint elvileg korlátlan) távolságokon.
A hálózat igazgatója azt nyilatkozta, hogy "a projekt legnehezebb része a Windows telepítése volt Sigbritt gépére"...

Kiváncsi vagyok, hány év, míg a technológia széleskörben használható lesz, és utána még hány év, amíg a versenyhelyzet miatt, széleskörben (olcsón) elérhető lesz Magyarországon is, hogy kiváltsa a mostani kapcsolatokat (főleg, hogy az említett hölgy internete 20-szor gyorsabb, mint az internetszolgáltatóm kapcsolata az egyik gerinchálózatra...).
[Forrás: The Local - Sweden's news in English, Kép: (CC-BY 2.5) Matt Britt - Wikipedia]

Amcsi filmek

Nem tudom észrevettétek-e, hogy az amcsi, de talán általánosságban az összes nem művészfilm története egy sémát követ. Eddig nem tudtam ezt igazán szavakba formálni, de Vonnegut után szabadon a következő jósors-rosszsors diagrammal helyettesítem a szavakat, a magyarázat az A hazátlan ember 31. oldalán, a lényeg, hogy jól kezdődnek a dolgok, aztán jön egy krach, majd a happy end.
(A kép az említett könyv 30. oldalának elég szögletesre sikerült, és kicsit kiegészített reprodukciója)

Gyógyszer patikán kívül

Egyetért-e ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?

Tenné fel a kérdést a Fidesz, mire az ellenkérdés,

Egyetért-e ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni?

Ahova ki akarok lyukadni, az az, hogy nem értem, mit fáj a Fidesznek, és a megszorítások alatt senyvedő népnek az, ha nem kell elcaplatnia minden egyes fejfájással a legközelebbi patikába, akárhol is legyen az. El tudom fogadni azt, hogy a Fidesz hiszi, hogy jót akar a népnek (és nem csak a parlamenti játékszabályokat akarja megkerülni az MSZP orra alá borsot törve), de ezt az én logikámmal nem tudom felfogni, hogyan szolgálhatja a nép, a többség, vagy akár csak a Fidesz szavazótábor érdekeit. Ennyire erős lenne a patikuslobbi a Fideszen belül, ennyi Fideszesnek van gyógyszertára??
Kiváncsi lennék, hogy lehet erre gombot varrni. Bizonyos fokozatokat meg tudok érteni:

• ne lehessen netről gyógyszert rendelni (nehéz behatárolni, garantálni a vevők biztonságát hogy ki honnan, hol üzemeltetett szervereken és mit),
  
• ne lehessen bizonyos (potencionálisan veszélyes) mennyiségnél többet venni egyszerre a patikán kívül
• csak 18 éven felüli vehessen gyógyszert
• csak egy tanfolyamot elvégzett eladók árulhassanak, és legyen egy telefonügyelet orvossal
• legyen kötelező a betegek tájékoztatása, hogy saját felelősségre gyógyszerezik magukat

Ezeket, és hasonló megszorításokat elfogadhatónak, esetleg szükségesnek tartom, de a patikán kívüli gyógyszervásárlás teljes megtiltását csupán dacból, a kormány elleni ellenállásként nem tudom racionalizálni, nem a kormánynak fáj, hanem mindenkinek ha sikerrel jár a Fidesz, csak gratulálni fogok, hogy ismét egy szabadabb országban élek, ahol nem vehetek gyógyszert, csak patikában, ha esetleg zárva van, akkor csak az ügyeletes gyógyszertárban, ami fene tudja hol lehet.

Abridged

Megvettem Victor Hugo Nyomurultakját angolul, a Penguin Classics sorozatban, kemény 812 Ft-ért (842-ről volt leértékelve!), csak azt nem vettem észre, hogy ez egy abridged, azaz rövidített kiadás, előszőr kicsit megrökönyödtem, hogy becsaptak, de most látom, hogy ha igaz, ami igaz, akkor 1000 oldalon felül van a nem rövidített változat szóval inkább meghúzom magam egyelőre, és remélem, az a 750 oldal amit kivágtak kevésbbé lesz káromra, mint az a 250 amit el fogok olvasni.
Egy szomorú következmény van, le kell mondjak arról, hogy a neten rendelgessem ezeket a könyveket, hogy ne ismételjem a bal- vagy a jószerencsém tudatlanul.

A hazátlan ember

Elolvastam Kurt Vonnegut A Hazátlan Ember című könyvét, de nem mondom, hogy kiolvastam. Ezt a könyvet tömörsége miatt még párszor el kell olvasni, különböző korokban, hangulatban, különösen figyelve, hogy fennáll-e, ami az írásakor 2005-ben, állt.
Nemcsak a tartalma miatt kell, nekem személyesen, újraolvasnom, hanem azért is mert rengeteg az idézett, vagy utalt mű, vagy kulturális elem, amit nem ismerek, nem olvastam még, rengeteg az említett, író, festő, humorista, akikről nem tudom kicsoda. Ezek nélkül is érthető a könyv, de hogy a pénzemnél legyek, megkapjak mindent amit Vonnegut beletett, ahhoz idővel szert kell tennem a szükséges háttérismeretekre is.
A mű elég keserű képet fest a világról, az emberiségről és a mai nap Amerikájáról, de a legszörnyűbb, hogy ehhez a képhez nem kell a képzeletére hagyatkoznia...
Néhány fontosabb tételmondat, különösen a globális felmelegedéssel kapcsolatban fel vannak olvasva ebben a videóban, de inkább azt ajánlom, ne ismételjétek a hibám, a könyvet olvassátok el a videó előtt, és ne fordítva.
[Amit elfelejtettem megemlíteni]:Kurt Vonnegut soha nem járt Magyarországon, ahogy azt az egyik Magyar Narancsos telefoninterjúban említi, a könyvben mégis megemlíti Semmelweis Ignác sorsát.

Fidesz népszavazás

Az állampolgárok ismét megmutatták, hogy van humoruk, ha népszavazásról van szó: Beelőzték a Fideszt három népszavazási kérdés (patikaprivatizáció, termőföld, korházprivatizáció) beadásában, és nem csak az aláírásgyűjtési jogot happolhatják el, hanem a kérdéseket fordított előjellel adták be. Ha sikerül az akciójuk, akkor se lesz semmi, csak a Fideszeseknek gondolkodniuk kell majd, hova tegyék az X-t, ha párthűek akarnak maradni, és ha véletlenül "elrontaná" a többség a másik irányba szuggesztíven feltett kérdések megválaszolását, akkor két évet várni kell a javítási lehetőségre.
[Forrás: Index]

Ubuntu telepítés: első kör

Megpróbáltam ma felinstallálni az Ubuntut egy olyan gépre, amiben elég kevés memória van, de ez eddig több nehézséget okozott. Egy Live CD-m van, amiről csak úgy lehet telepíteni, ha az ember betölti a teljes grafikus rendszert a memóriába és rákattint az eredeti elgondolás szerint működő rendszerben a Telepítés ikonra (bár a felírata magyar nyelvi beállításokkal is Install az ikonnak...). Ez szép és jó lenne, ha nem lenne a memóriahiány, aminek következtében 10 perc, míg feláll a rendszer, és utána még az egér mozgatás is csak pár másodpercnyi hörgés után sikerül...
Nem hagytam magamon kifogni, elindítom valami Driver módban, de ugyanez az eredmény; majd jön a biztonságos grafikai mód amivel elfogadható lassúságra gyorsul a rendszer, el is indul a telepítés.
A terv, a meglévő Windows mellé telepíteni, a Windowsos partíció összenyomásával. Na de ha az olyan egyszerű lenne! Előszőr rájön a gép, hogy automatikusan nem tud az üres helyre költözni, partícionáljak kézzel. A kézi particionáló a telepítőn belül felajánlja, hogy töröljem le teljesen, vagy mondjam meg milyen néven mount-oljon a Windows, átméretezésről szó sincs. Gondolom ravasz leszek, kihajtom szegény gépből a beépített gparted partícionálót.
A gparted tud mindent, meg is mondom mit hova tologasson, klikk a csinálja gombra és jön a nagy kopp. Ő azt nem tudja, kattintsak a részletekre, hogy megtudjam az okát, egy bibi, nincs részletek gomb(!). Újraindít, hátha a telepítő bezavart a partíciókba, de így se tudja, és részletek gomb még mindig nincs.
Holnapra maradt, hogy megpróbáljam Windows felől összehúzatni magát, vagy az egész Windowst törölni (hátha úgy már feltelepül az Ubuntu). Abban bízom, hogy ha nem memóriából kell futnia, akkor nem lesz halállassú, és védve lesz a vírusok felől; az eddigi Windows kényelemből talán csak az MSN-es emotikonok átültetésének a gondját kell még megoldanom, hogy a felhasználói élvezet ne csorbuljon a váltással.
(Ha esetleg más is tapasztalt ilyet, vagy van ötlete Ubuntus partícionálásra, azt szívesen meghallgatnám, nem először ütközöm ebbe a falba...)
[Frissítés]: Felcsillant a remény újra telepítés közben, egy kohabitációra, de hamar el is illant, így a Windows ment az örök vadászmezőkre.

Nagy könyvek a neten

Már régen volt a Nagy Könyv választás (annyira, hogy a hivatalos honlap már be se töltődik...), de azért gondoltam érdemes feleleveníteni a tényt, hogy a megválasztott 100 könyvből 40 ingyen elérhető a MEK-ben, köztük olyanok is, amik még nem számítanának közkincsnek, pl. Orwell 1984-e, vagy Rejtő Jenő könyvei.
Ajánlom mindenkinek az elérhető könyvek listáját.
Nem tartozik teljesen a hírhez, de érdekes és fontos fejlemény, hogy a MEK-nek van saját felolvasó programja, eléggé géphangú, de mégis nagyon fontos, azoknak, akiknek valamiért nehéz lehet a hosszabb szövegek végigolvasása a neten.

[Frissítés]: Most olvastam a HVG-ben, hogy bezárták az A Nagyy könyv honlapját, mert nincs pénz üzemeltetni, így pont lemaradtam róla. Annyit azért megtehettek volna, hogy a listát valahol fenthagyják a neten...

Két nap az élet

Elolvastam Robert Merle: Két nap az élet című könyvét, egy második világháborús regényt, mely a Dunquerque-nél várakozó francia katonákról, különösképpen egyről, szól, akik várják, hogy jöjjenek a németek, és fogságba essenek, miközben az angolok behajóznak, úgy hogy nem vesznek fel franciákat. Kilátástalanul, az ellenséges tüzérségi támadások és bombázások keresztűzében próbálnak életben maradni.
Ez a két nap megváltoztatja a főhős életét, és minden reménye ellenére tehetetlenül, megmozdulni képtelenül éri a halál, a második nap végén. Innen a magyar cím, "ebben a két napban manifesztálódik életének esszenciája", az eredeti cím ennél kicsit prózaibb Week-end à Zuydcoote, nem foglalja magában a halál szelét (szójátékként felfogva, a kötőjeles week-end utal a halálra), csak az időtartamot, és a helyszínt (a Zuydcoote szanatórium környékén játszódik).
A könyv nekem tetszett, üzenete talán a háború értelmetlensége, az egyes emberre tett hatása lehet, ami szerencsére talán nem kell, hogy személyesen érintsen; ugyan nem érintett meg a könyv, azért érdekes volt, és az olvasási listámra felvettem még pár háborús regényt.

Lip Dub

Lip Dub - Flagpole Sitta by Harvey Danger from amandalynferri and Vimeo.
A CollegeHumor honlap készítőítől, vágás nélkül felvett "klipp" és tátogás Harvey Danger Flagpole Sitta című számára.
[Via Bigyóblog v4.0 és korábban talán Doransky]

Négyemeletes WC

Chonggqing-ban Kínában építettek egy négy emelet magas WC komplexumot, több mint 1000 WC-vel. Az egészet nem azért csinálták, mert a kínaiak sokan vannak, és sokat sz*rnak, hanem hogy bekerüljenek a Guinness Rekordok Könyvébe, de ez nem volt a kínaiaknak elég, meg kellett mutatniuk, mit tudnak. Az épület egy egyiptomi hatású homlokzatot kapott kívülről, és belül a WC-k, piszoárok, kézmosók különbözőnél, különbözőbb, de leginkább giccses formákat öltenek. A vizuális élményt nyugtató háttérzene, és TV-k fokozzák.
A kínaiak terveznek még egy szupermarketet is a négy emeletes, ingyenes nyilvános mellékhelyiség mellé, ami kifejezetten a szomszédos épület témájához kapcsolódó árucikkekeket árusítana.

Személyesen ami meglepett a hírt olvasva, hogy az nem Japánból érkezik...
[Forrás: Boing Boing, CNN, videó]

Száll a kakukk fészkére

Elolvastam a Száll a kakukk fészkérét, Ken Kesey 1962-es regényét, mely egy korabeli elmegyógyintézet egyik osztályának történéseit meséli el, az egyik bentlakó szemszögéből. Az előzetes percepcióm a könyvvel kapcsolatban az volt, hogy egy olyan osztály bemutatása következik, ahol nem lehet kitörni, és a betegeken a legbrutálisabb és számunkra már elképzelhetetlen "gyógymódokat" alkalmazzák. Kb. olyan szinten, mint a Mechanikus Narancs című film alábbi képkockája mutatja:Nekem az egyik nagy félelmem az ilyen kiszolgáltatottság, akár egy külső erő által, akár az önkéntesen vállalt feladása az önkontrollnak (pl. halucinogén drogok segítségével, lásd: Félelem és reszketés Las Vegasban).
No, a könyv az előzetes elképzeléseimmel ellentétben nem a tehetetlenségről és kínzásról (bár az elektrosokk terápia visszatérő elem) szól, hanem az ellenállásról, és arról, hogyan bír egyvalaki példamutatással erőt adni a többségnek. És nem csak erőt ad a lázadás, hanem felszabadító ereje van, pl. a narrátor mintegy évtizednyi hallgatás után megszólal az osztály életébe a pezsgést hozó McMurphy hatására, és a félelemben eltöltött ideje után végre beilleszkedik a többiek közé.
A történet azért nem ennyire felemelő a másik aspektusa miatt, mégpedig az Üzem által megtört sorsok miatt (aki ellenáll, beleértve a pezsgést hozó McMurphy-t és elődeit végül zöldséggé változtatják, azzal, hogy lobotómiát hajtanak rajtuk végre), és az elvesztegett évek miatt, amit a benntlakó a jelek szerint egészséges, de a társadalomra semmiképp nem veszélyes betegek életéből elvettek, akik nem mutatják a gyógyulás (ha egyáltalán betegek) semmi jelét, a romlásét (köszönhetően az elektrosokkterápiának, a gyógyszerezésnek, a pszihológialiag romboló csoportterápiának), mely nem ritkán öngyilkosságként manifesztálódik annál inkább.

Meg nem értettség

Crunchgear to Budapest

John Biggs a CrunchGear bloggere Budapestre jön valamikor a jövőhéten, és elvileg lesz nála egy iPhone, amit megmutat az érdeklődőknek. Elvileg ott lesz a Webisztános Szabó Gergely is. A találkozóról gondolom olvashattok majd mindkét blogon, csak azért írom ezt, mert én voltam az első, aki szavazott arra, hogy Budapestre jöjjön Biggs.

Berlin, Berlin

Ma este az M2-ön 20:40-kor elkezdik adni a négy évadot megélt Berlin, Berlin című német sorozat harmadik évadát.
Az alaptörténet a következő:
Lolle (Felicitas Woll; valamelyik Hangyák a gatyában filmben szerepelt ) a középiskola után követi barátját Tom-ot Malentéből Berlinbe, ahol rájön, hogy Tom megcsalta egy másik lánnyal. Ahelyett, hogy visszaköltözne, Lolle az unokatesójával Sven-nel (Jan Sosniok), unokatesója legjobb barátjával Hart-tal és Rosalie-val összeköltözve Berlinben marad. A sorozat Lollét követi különböző kalandjain keresztül (főiskola, barátok, szerelmek stb.).
A sorozat sajátossága, hogy Lolle kommentálja az eseményeket, leginkább a saját lelkiállapotát, melyet gyakran képregényként, vagy rajzként ábrázolnak a képernyőn. A szereplőkkel, de leginkább Lolléval a főszereplővel, igen könnyű azonosulni, ezt segíti a humor, és a narráció is.
Ajánlom mindenkinek aki egy kis kikapcsolódásra vágyik, nem késő még bekapcsolódni ebbe a humoros német sorozatba, melyet máshol nem lehet megtalálni, csak a köztévén.

Lenyűgöző japán tömegtánc

Néztem, és elállt a lélegzetem, kb. a Domino Day-eket tudnám hozzá hasonlítani, csak most a dominók élő emberek...

Kalózöböl és a svéd király

A The Pirate Bay a világ talán legnagyobb Bittorrent oldala oklevelet adományozott a svéd királynak annak örömére, hogy már több mint félmillió kulturális kincset követnek és ebből több mint 200 ezret a polgárok adományoztak (töltöttek fel).
Az oklevél mellett kihallgatást kértek XVI. Károly Gusztáv svéd királytól, vagy inkább legfiatalabb lányától Madeleine hercegnőtől.
A TPB egyébként nem csak arról híres, hogy ők a legnagyobbak, hanem arról is, hogy van humoruk és bátorságuk szembeszállni a jogvédőkkel, amit mutatnak válaszleveleik a különböző nagy cégekhez és a részben magukról készült dokumentumfilm a Steal this film (lopd el ezt a filmet).
[Forrás és az oklevél szövegének angol fordítása: Véleményemvan blog és TPB blog]

Horn Gyula

Sokan beszélnek most Horn Gyuláról, így vagy úgy. Én azt szeretném mondani, hogy szerintem méltánytalan ahogy meghurcolták ezt az embert a kitüntetési hercehurcával az utóbbi időben. Biztos sokat jelentett volna számára a kitüntetés, hogy saját hazája elismerje végre, miután a Nyugat már többször megtette, számomra kicsit rossz íze lett volna a kitüntetésnek amiatt, hogy egy baloldali miniszterelnök terjesztette fel, és nem a homályos múlt miatti vélt vagy valós tevékenységével (kit érdekel 1956?!). Azzal, hogy a köztársasági elnök adta volna át a kitüntetést, főleg, hogy van joga megtagadni, visszakapta volna a kitüntetés az értékét.
Be kell valljuk szellemi ereje már kicsit elhagyta, de ez nem szabad, hogy elfelejtesse velünk az érdemeit, és nem szabad, hogy ez a kép égjen be a tudatunkba róla. Attól félek, ez a visszautasítás és hercehurca(köztük a nénikézés) még évekre beárnyékolja majd volt miniszterelnökünk objektív megítélését, vagy legalábbis a Vasfüggöny átvágása körüli tetteinek méltatását, legalább az ország lakosságának felében. Nagyon nem szeretem, amikor a legnagyobb tiszteletre méltó emberek esnek áldozatul az ország ideológiai megosztottságának, csak azért mert nem él Magyarországon, ami Amerikában remélem, hogy még él: "I didn't vote for him, but he is my president, and I hope he does a good job". Félek, ahogy a magyarok többsége nem tudja ezt a John Wayne-i kijelentést alkalmazni a miniszterelnökökre, úgy tudom én egyre kevésbbé alkalmazni elnökünkre. Mert, azzal, hogy a munkájában hibázik vagy hibázott a múltban, vagy egyesek véleményében hibázik (ha ezek az egyesek egy politikai oldalra tömörülnek) az ország egységének megteremtése helyett annak megosztásához járul hozzá...
Végül visszatérve Horny Gyulára, el kell fogadnunk, hogy talán ez volt az utolsó alkalom, hogy felterjeszhessék erre a kitüntetésre, mert félek a jövőben (80. születésnapján) már nem lesz olyan állapotban, hogy átvegye.
(A kép a Wikimedia Commonsról CC-BY-SA licenc alatt)

Live Earth

A Live Earth közvetítést én is néztem, ahogy állítólag még két milliárdan tették a Földön (már abba beleborzongok, hogy ez a kétmilliárd néző mennyire megterhelte a környezetet..; a fellépők okozta jelenlegi és múltbeli környezetkárosítások már meg lettek bocsátva...). A közvetítés minőségéről osztom a Comment:Com-osok véleményét, az egész egy katasztrófa volt, ami igen nagy kár, mert engem a zene maga kevésbbé is érdekelt, mint a kisfilmek, amiket csináltak hozzá. Zseniális Cool-os műsorvezetőinknek sikerült többször lemaradni az elejéről, azzal, hogy belebeszéltek (miért nem bírták élő műsorvezetés nélkül közvetíteni, rejtély számomra), de a szinkrontolmács se volt épp a talpán, azontúl, hogy lemaradt dolgokról, többször konzisztensen félrefordított (pl. a milliót következetesen milliárdnak fordította). (Egyébként a netet bejárt Horn Gyula beszédés videóban engem az fogott meg, hogy a fiatal szinkrontolmács milyen tehetséges, még ha meg is izzasztották már a végére).
A koncerten mindenképp érdekes volt, a különböző sztárok összefogása a cél érdekében, egy olyan összefogás, aminek a G8 vezetők közt kellene megismétlődnie a témával kapcsolatban, nem csak zenészek jelentek meg, hanem amit én láttam, pl. az Office főszereplője Ricky Gervais is (aki egyébként már más jótékonysági akción is részt vett).
A Föld védelme valóban nagyon fontos, és nem lehet várni arra, hogy más lépjen (talán ezt kívánná jelképezni Madonna üzenete a bejegyzés elején), nekünk is lépnünk kell, és a krízist két oldalról kell megközelíteni: globálisan, a vezetők által, és lokálisan, általunk.

Dickens: A Tale of Two Cities

Amióta meghallottam az egyik Star Trek részben Picard kapitányt idézni a Két város regényét, elhatároztam, hogy elfogom olvasni. Meg is vettem a könyvet úgy két éve angolul. és a hatvanadik oldalig el is jutottam a könyvben, kétszer újrakezdve (mindannyiszor túlszárnyalva az öreg kapitányt, aki csak kb. odáig jutott, mint amennyi a blog mottójában idézve van, bár nagyon szép, bőrkötéses kötete volt a müanyaglapba épített elektronikus papír korában), mert kicsit kifogott rajtam a nyelv, meg nem voltam kellő lelki akarattal felvértezve az olvasáshoz.
Tegyük is hozzá, sajnos nagyon sok fontos és klasszikus könyvet nem olvastam eddig el, és hiába mondhatom hogy sokáig műveltnek tarthattam magam, igen komoly aggályaim lettek efelől mostanában, hogy csökkent a könyvek iránti fogékonyságom.
Ráérezve műveletlenségemre, egyfajta önsegítésként úgy döntöttem, hogy mentem ami még menthető, és visszatérek az olvasáshoz, hogyha felületesen is, de ismerjem a klasszikusokat, és a többi fontos kortárs könyvet.
Kezdetnek elolvastam Fejes Endre Rozsdatemető című családregényét (melyet egyik volt tanáromtól kaptam ajándékba), majd most a még hiányzó 300 oldalt a már említett Dickens könyvből. Ha művelt egyelőre nem is lettem két könyvtől, de tekintve, hogy nekem erősen kell szuggesztálnom magam, hogy belekezdjek egy könyvbe (megfelelő számú, és kellően ismert személynek kell tanúsítania, hogy jó könyv [pl. : Pickard kapitány, de ha ő nincs kéznél, akkor valamelyik családtagom], és emellett nem árt, ha előzetesen tudom, hogy miről szól), ez jó kezdet. A számítógépfüggőségemen talán segít, és az unalmat is elűzi a nyári pangás idején, amikor semmi sincs a TV-ben; és jól jön a gyakorlás mind magyarul, mind angolul.
A következő könyv még nem tudom mi lesz, talán a Száll a kakukk fészkére, vagy valamelyik klasszikus angolul, melyeket kb. 800 forintja darabja lehet venni a Libriben (a lejárt szerzői jogok miatt gondolom), vagy akár a Gutenberg projekten is olvashatnék, ha nem tartanám lehetetlennek a könyvek monitoros élvezetét jelen környezetemben (nehezíti a koncentrálást a számítógép zúgása).

Google és a számok

Pár napja érzékelem azt a hibát a Google Readerben, hogy a nulla nem nulla nála, hanem jelen esetben 35... (katt a képre, hogy ne legyen olyan nyomi)[Frissítés]: Nem mintha olyan érdekes lett volna ez a számolási hiba, de jelentem, már újra nulla a nulla.

Black Books

A sorozatjunkien volt mostanában két cikk is, amiben sorozatokat ajánlanak a nyárra, eddig én is ajánlottam már pár sorozatot össze vissza a hónapok során, de olvasva ezeket eszembe jutott egy talán elfeledett sorozat a Black Books.
Egy brit szitkomról van szó, ami egy könyvesboltban játszódik. A főszereplők egy embergyűlölő ír, az aszisztense aki lenyelte és "magáévá tette" a Nyugalom kis könyvét és a barátja a szomszéd boltból, ez megspékelve töménytelen fekete humorral és helyzetkomikummal. Nagyon ajánlom a jó humor kedvelőinek, én biztos újra elkezdem nézni a nyáron, ha másképp nem a YouTube-on, ahol gondolom fent van az egész sorozat, de az első rész biztosan:

Élvezzünk együtt és nézzünk európai filmeket

Ez az a kisfilm amivel az Európai Unió reklámozza az európai filmeket, illetve, hogy az EU támogatja a filmgyártást. Különböző filmekből összeválogatták a szexjeleneteket és a végén a szlogen "Let's come together" - Jöjjünk össze / Élvezzünk el együtt.
Nincs egy perces az egész, tehát nem orgiáról van szó, ahogy azt az egyes híradásokból gondolná az ember, megmutatja, hogy az EU-nak van humora, és hogy nyitott az újdonságok felé: a klippet is az EUsok rakták fel a Youtube-ra, és nem valami kósza rajongó.

Egyébként nem csak a szexre kiélezett reklámot csináltak, bár eltörpül 80 000-es nézettségével az előbbi 1,8 milliósához képest, de van romantikás változat is az erotikás mellett.

És kb. 250 megnézéssel egy boldogságra játszó...

Végül egy a szomorúságról.


Az egyes felhasznált filmek címeit itt kigyűjtötték.

Érdemes még megnézni az EU többi videóját is, ha az ember ráér egy kicsit. Nem csak filmklippek összevágásával foglalkoznak, vannak beszélgetések, környezetvédelmi és információs/reklám videók.

Burn Notice

Találtam végre egy új sorozatot, ami jónak ígérkezik a nyárra, a USA Network csatornán, ahol a Monk, a 4400 és a Psych is megy, a Burn Notice-t.
Az alapsztori egy kém, akit kirúgnak, kiteszik Miamiban, letiltják a bankkártyáját és megfigyelik. A muki nem tudja miért rúgták ki, ezért nyomoz maga után, de a megélhetés miatt is beáll egyszerű magánnyomozónak.
A sorozatot a főszereplő narrációja kíséri, és tele van MacGyveres és akció jelenetekkel, kellő kémes kacatokkal és zsargonnal, nosztalgiával a hidegháborúra. Az első rész alapján egy nagyon jó és nézhető sorozatnak tűnik, és ha a többi rész is rendben van, akkor mindenképp továbbra is nézni fogom.

Doctor Who: Last of the Time Lords

A Doctor Who harmadik évadjának fináléja nagyon jól indult, a posztapokaliptikus Föld, és az ellenállás élére álló egyedül, magányosan harcoló Martha Jones egy mozifilmnek is jó alap volt.Az epizód percről percre jobb lett, az ember hátán borsódzott a bőr, ahogy az egyes szereplők helyzete annyira elviselhetetlen lett, hogy nem tudtam elképzelni az írók hogy tudják helyrehozni a "kárt" amit okoztak (hogy csak a nagyobbakat említsem: Föld lakosságának kiírtása, az egyik főszereplő megöregítése, illetve szószerint kutyaként tartása; és ezek csak a nagyobb dolgok, amik mellé csöpögtették az apróbb szívszórító jeleneteket), lévén hogy gyerekműsorról van szó, de mégis a BBC-n, ahol abszolút nem félnek kinyírni egy-két főszereplőt a történet kedvéért (lásd Spooks..).
A zseniális forgatókönyv mellett azért kell kiemelnem ezt az epizódot, mert a végjáték részeként beetették a főgonosszal (a Mesterrel, a Doctor Who világának egyik sokat visszatérő főgonoszával), hogy van egy fegyver, ami meg tudja ölni, mely négy vegyszert fecskendez bele, és ezek szét vannak szórva a Földön, és az egyik komponens Budapesten lett elrejtve.
Akit érdekel a teljes történet, az kiváncsi lehet, a sorozat utolsó három részére, de az utolsó rész majdnem megáll magában is, mint egy rövidebbre sikerült sci-fi film.

Érettségi

Letudtam az érettségit ma, eredmény hirdetés holnap délután. Kb. háromnegyed 11-kor kerültem én sorra, de már 8-ra be kellett menni, hogy meghallgassuk az ünnepélyes megnyitót ("az érettségi olyan mint a házasságkötés"), így volt egy kis üresjárat.
Jellemző a korunkra, hogy a várakozást egy laptop előtt ülve töltöttük, és szétröhögtük magunk a Eurotrip (Euro túra) című filmen. A filmet már legalább hússzor láttam, így a poénokon már szinte előre nevettem, de 21-szerre is tökéletesen élvezhető volt (bár a végéről és a legjobb részről pont lemaradtam, de így is...).
Lehet, hogy a hétvégén még egyszer-kétszer megnézem, nehezen bírok betelni vele...

Firefly

"A sorozat jó scifi módjára a távoli jövőben, a 2500-as években játszódik, amikor is az emberiség már elhagyta a Földet (mivel teljesen kimerítette) és elkezdte a környező és távolabbi bolygókat és égitesteket meghódítani a Szövetség zászlaja alatt, miközben egyfajta polgárháború zajlik a központi és peremvidékekre sodródottak között. A kisebb, független kolóniák két tűz közé kerülnek, hiszen egyik oldalról a Szövetség, míg másikról a rettegett szakadár Harácsolók fogják közre őket.

A sorozat főszereplője a világban jó Han Solo-féle kitaszított kalózként életét tengető Malcolm Reynolds, s az ő és legénysége történetét (ugyancsak nem a rendszerváltás nyertesei) kísérhetjük figyelemmel jó pár epizódon keresztül."

Firefly itthon - Az év sorozatpremierje

Sajnos lemaradtam a sorozat első részeinek magyarországi vetítéseiről a Viasaton vasárnap delente, de biztos vagyok benne, hogy nem késő bekapcsolódni: ez a méltatlan véget ért sorozat egyike a legjobbaknak. A sorozatot, Joss Whedon készítette, akinek a másik két sorozata a Buffy és az Angel szintén a kedvenceim közé tartozott. A megszüntetése után alakult ki bennem az a kép, hogy vagy a FOX nem ért a jó sorozatok megtartásához, vagy az amerikai nézők nem ismerik azokat fel, és így megkötik a studiósok kezeit (akik csak a profitra mennek a kultúrális érték helyett...)
Ajánlom minden sci-fi rajongóknak, és az egyedi stílusa miatt a westerfilmek rajongóinak is.

Magyar Blogger

Most már magyarul is elérhető a Blogger szerkesztői felülete. Ez annyiban újdonság, hogy eddig csak a közzétett blogok bizonyos elemei voltak magyarul (például a szerző vagy dátum, néha nem is teljesen hibátlanul, ahogy azt már írtam). Most már a szerkesztői felület is magyar, ami egyelőre nagyon szokatlan (szinte mind gombként működött felirat hossza megváltozott, és így elmászik), másrészt fontos előrelépés is.
A súgót még nem fordították le, és a magyar változatban az írányítópanelen (vagy hogy hívják a Dashboardot magyarul) nem jelenik meg a blogger újdonságairól tudosító Blogger Buzz, ugyanakkor fontos újdonság, hogy a blogok felett megjelenő navigációs csík (amit néhányan egy CSS trükkel kikapcsolnak) végre magyar.
Nem tudom, hogy kik végezték a fordítást (szokásosan az önkéntesek, vagy kivételesen valamilyen céget bíztak-e meg vele), de van még egy-két fejleszteni való, a már említett súgón kívül például nem fordították le a betűméreteket a szerkesztőablakban.
Negatívra pozitív ismét, hogy a helyesírás ellenőrzőjük viszont működik magyarul is, igaz, talán nem a legokosabb.
Összeségében mindenképp pozitív fejlődésről van szó, de szeretnék utánanézni, van-e egy fórum a hibák bejelentésére.

Google to the rescue

Ma vettem észre, hogy a Google bizonyos találatoknál jelzi, ha azok valami turpisságot akarnának telepíteni az ember gépére. Az ötlet szerintem jó, bár kicsit zavaró, hogy ezek az oldalak néha elsőként jönnek elő a keresési eredmények közt.

A Google így jelzi egy találatnál, ha az szerinte gonosz lehet. A találat alatti link felirata "This site may harm your computer", rákattintva egy súgóoldal jön be.Ha magára a találatra kattint az ember, akkor a következő kép fogadja, megvallom, engem sikerült megijesztenie annyira, hogy utána ne nézzem meg az oldalt...A szolgáltatás egyébként a jelek szerint tavaly augusztus óta él.

Flight of the Conchords

Ma valamiért ismét nagyon lassú és használhatatlan volt a netem, így nem igazán tudtam válogatni, de hátha nektem élvezhető sebességű, itt van pár dal a Flight of the Conchords című új-zélandi együttestől, akiknek most indult sorozata az amerikai HBO-n. A sorozat eddig kicsit talán fárasztó nekem, de a zenei betétek nagyon jók benne. Meglátjuk milyen lesz a folytatás.
Albi a rasszista sárkány:

Az emberek halottak (ez a szám szerepelt a sorozat első részében is, akkor épp a klippet forgatták a menedzserük mobiljával kartonpapírból készült robotnak öltözve)

Végül az If You Want To című szerelmes szám, mely különösen kedves nekem, mert a Couplingból vágtak be jeleneteket hozzá.

Kollektív emlékezet

YouTube - Chaser - 9/11 Quiz

Tételwiki, elemzés nirvána

Nagyon erősen közeleg a magyar érettségi, és a tételeim kb. fele még nincs kidolgozva, leginkább azért mert olyan egyedi tételcímeket választott kedves irodalomtanárunk, amelyeket lehetetlen fellelni a precedensekre építő tételmegosztó oldalakon, legalábbis a Google nem sok segítség a témában, és erről nem ő tehet.

Ezért ideje lenne egy olyan oldalt létrehozni, ahol idővel minden irodalmi műhöz lesz elemzés, és esetleg elemzésvázlat is.

Tételösszegyűjtő oldalakra már van több próbálkozás, és az internet világában szinte minden magára valamit adó 12-es gimnáziumi osztálynak van valami weboldala, ahol a tételeik közzéteszik. Ezek az oldalak viszont elég opportunisták, és lefedettségükben korlátozottak.

Amit én elképzelek, az egy Wikipédia szerű oldal, ahol fenn lennének az írók életrajzai (akár a Wikipédiából átmásolva), és minden mű cím be lenne linkelve, és az unatkozó irodalomtanárok, diákok, vagy tankönyvírók, esetleg bölcsész halgatók feltöltenék a megfelelő oldalra az elemzéseiket, minden egyes vershez, kötethez. Ezen kívül lenne lehetőség átfogóbb elemzések közzétételére is, amik az írói életpályát vizsgálnák, vagy a motívumrendszert (az író által használt motívumok is be lennének linkelve, és elérhető lenne egy elemzés a motívum előfordulásáról az író életművében, és onnan egy link általánosabb elemzéseire a motívumnak, pl. a világirodalombeli előfordulásukról).

Fel lehetne tölteni tetszőleges számú elemzést, és a megfelelő linkelésekkel azokat szemantikussá és kereshetővé tenni. Az oldal mondjuk kezdetben begyűjthetné a neten található tételeket is, és azokra linkelne az egyes szerzők kezdetben még üres oldaláról.

A projekthez fel lehetne használni a Sulinet Digitális Tudástárát, és rá lehetne építeni a Literatura.hu vagy az indítani szándékozott digitális irodalmi lexikonra, és persze a MEK-re, mint a forrásszövegek biztosítójára.

Megjegyzendő, hogy megfelelő tartalmi és formai követelményeknek megfelelve a Wikipédia sem teljesen alkalmatlan a célra, bár a saját kutatást tiltó irányelv gyakorlatilag megbénítaná a legtöbb próbálkozást (hisz az elemzéseknek már publikált forrásokra alapozottaknak kellene lenniük, azokat viszont nem vehetnék át szó szerint [bár egy erre irányuló projekt talán igen, ha tartja magát a tudományos, ismeretterjesztő és esetleg nonprofit (reklámmentes) működéshez]).

Jogutódok a kultúra terjesztéséért

Egypercesek:
"Tisztelt Kokeny Anita, mint Orkeny Istvan egyik kizarolagos jogutodja meglepetessel vettem eszre, hogy az On altal jegyzett kokeny.tripod.com honlapon szamtalan egyperces novella teljes szovege jelenik meg. Gondolom, hogy mint internethasznalo es honlaptulajdonos tisztaban van a szerzoi jogvedelem torvenyi szabalyozasaval, es azzal is, hogy weblapja torvenytelen, es ezaltal buncselekmenyt kovetett el. Kerem Ont, Onoket, hogy ennek megfeleloen vegyek le honlapjukrol az emlitett muvek szovegeit. koszonettel Orkeny Antal"

Netes pénzkeresés?

 A net tele van az ötletesebbnél ötletesebb pilótajátékokkal. Ma úgy döntöttem, hogy feláldozom a megtakaritott 18 centnyi elektromos aranyamat, és befektetem valamelyik már régebben működő piramisjátékszerű autosurfbe. Egyelőre még semmi konkrét, mert a 40 forintom a legtöbb helyen nem üti meg a minimális kezdőtőkét.

Másik lehetőség még a Cashfiesta, de erről rengeteg helyen olvastam azt, hogy csalás, másrészt eleve esélytelennek látom a sikert.. A reklámnézegetős része még menne a dolognak, de ahhoz, hogy az ember pénzt is keressen, legalább ezer spyware-t önként le kell töltenie a gépére, ráadásul az úgynevezett különleges ajánlataik nagyrésze vagy fizetős, vagy az Egyesült Államokra van korlátozva.

Harmadik lehetőség amit kipróbáltam az AdBux. Ebbe az a lényeg, hogy az ember reklámokat néz egyenként fél percig, és ezért kap egy centet. Ezzel se számítok gyors meggazdagodásra, de kerestem már öt centet, kb. tíz perc alatt. Egyetlen előnye, hogy napi öt percet megér ez a 10-20 forint, másrészt elvileg a beszervezett emberek után is fizetnének.

Továbbra se hiszem, hogy van bármi esély a rendes pénzkeresésre, a neten keringő tündérmesébe illő történetek ellenére. Persze akinek van valami tapasztalata, vagy tippje, azokat nyugodtan ossza meg a megjegyzések közt.

Windows Live Writer

Letöltöttem a Windows Live Writer nevű blogszerkesztőt, hátha lehet ezzel kényelmesen blogbejegyzéseket írni, anélkül, hogy meg kéne nyitnom a böngészőt (főleg, hogy a blogger valamiért mindig elfelejti, hogy be vagyok-e jelentkezve).

Eddig próbáltam már több blogszerkesztőt, de egyik sem tudta a címkéket kezelni, így a megírt bejegyzéseket utána még szerkeszteni kellett a weben (nem kellett, de én szeretem, ha fel vannak címkézve a bejegyzéseim). Elvileg ez a Live Writer tudja ezt, és ha a képeket is kezeli rendesen, akkor nyertek egy új felhasználót maguknak.

Egyetlen gond, hogy a letöltése igen nehézkes, mert a letöltőoldal magyar változatáról nem lehet letölteni, viszont automatikusan az jön be, de szerencsére a hivatalos blogjukon van egy közvetlen letöltési link az oldalsávban.

A program sajnos még igen Béta, és Microsoft termékhez méltóan túl van csicsázva, és hajlamos a fagyásra..., de persze lehet hogy csak az én gépem túl régi a mai csicsákhoz..

Steve Jobs - Stay Hungry, Stay Foolish

Valamelyik blogon olvastam ennek a beszédnek az átiratát, most megtaláltam a videót a Viral Video Chart-on. Három történet Steve Jobstól, némelyik elég tanulságos.

Pink: Dear Mr. President

Pink - Dear Mr. President

Nem igazán hallgatok sok zenét, de ez a szám valamiért mostanában megfogott, és egy csomószor meghallgattam az utóbbi héten.

Ez a másik videó nem fogott meg annyira,csak témájában kicsit kapcsolódik a fentihez, a végén egy alternatív válságmenedzseléssel (a Katrina hurrikán után visszahívják az Irakban szolgáló katonákat, hogy segítsenek a hurrikán áldozatain):

U2 és Green Day "The Saints Are Coming"

Bürokrata

A Wikipédián a szerkesztők egyenlőek, tartalmi kérdésekben nincs főszerkesztő, persze, mint minden közösségben egyes személyek munkájukkal (cikkeikkel, hozzászólásaikkal, a közösség összetartásában kifejtett tevékenységükkel) nagyobb tekintélyre tesznek szert, ez ugyanakkor nem jár semmilyen előjoggal.
A lexikon szerkesztése során nem csak új cikkeket kell írni, hanem a régieket karban is kell tartani, az új szerkesztéseket és a régieket is ellenőrizni kell, néha egyes cikkeket törölni kell.
Biztonsági okokból csak a felhasználók kis része törölhet cikkeket, vagy gátolhat meg másokat a Wikipédia szerkesztésekben (pl. a szabad szerkesztés sokakat csíntevésekre csábít, de a szerkesztők közti személyes támadásokat se díjazzuk). Ezek a felhasználók az adminisztrátorok, akiket a közösség választ, és akit megválasztanak, azokat a bürokraták "kenik fel", akiket szintén választanak, és őket is a bürokraták, vagy a helytartók kenhetnek fel (a helytartókat nem helyi szinten, hanem globálisan választják, az összes alapítványi projekt szerkesztője az összes nyelvből szavazhat rájuk, ők egymást vagy maguk a fejlesztők kenik fel).

A lényeg, hogy pár napja megválasztottak engem bürokratának a magyar Wikipédián, így én (vagy a másik bürokratánk) tehetem a megválasztott szerkesztőket adminná, illetve én nyilváníthatok egyes szerkesztőket "bot"-tá, akik automatikus szerkesztéseket csinálnak, egy a célra készített programmal, és a bottá nyilvánítás után ezt rejtve tehetik, nem telítve a Friss változások oldalt, ahol nyomonkövethető az összes a Wikipédián folyó szerkesztés.

Egyébként még kétfajta speciális jog van a Wikipédián, mindkettő eléréséhez óriási közösségi bizalommal kell bírni, mert hozzáférnek bizonyos szenzitív adatokhoz.
Az egyik a CheckUser, akik a szerkesztők IP-címét nézhetik meg, ezáltal ellenőrizve, hogy két különböző nevű felhasználó azonos-e (ez a korábbi kitiltott felhasználók visszaszivárgása esetén lehet hasznos, vagy a szavazásoknál való visszaélés kiküszöbölésére).
A másik ilyen jog az oversight, akik úgy törölhetnek ki a lapok történetéből egy-egy változatot, hogy azt később csak azok nézhetik meg, akiknek közvetlen hozzáférésük van a szerverekhez (pl. a fejlesztők). Ilyen joggal jelenleg még nem jelentkezik senki a magyar wikin. A jog a személyes adatok eltávolításánál lehet hasznos olyan wikiken, ahol már elég sok az adminisztrátor, és így bizonyos adatokat már nekik sem kéne látniuk.

Ma is tanultam valamit

Az ABC-áruházban az ABC Alapvető beszerzési cikkek-et jelent.

Doctor Who: Blink

Ma megvolt a Doctor Who-nak az idei Doktort hanyagoló epizódja. Amióta újrakezdték a sorozatot, azóta elvileg minden évben van egy olyan rész, amikor a megszokott főhősök (a Doktor, és a kisérője) helyett egy egyszerű ember kerül az események középpontjába, akik esetenként még nem is tudják, hogy ki is az a Doktor, illetve még nem is találkoztak vele.
A történetek arra hajaznak, hogy bárkiből, így a nézőből is lehet hős, aki megmenti a mindig talpraesett szuperhőst, jobb esetben a világot is.
Mindenkinek ajánlom a sorozatot (időnként a Cool-on és az Rtl Klubon szokták adni), ezek a részek viszont önmagukban is megállnak, mivel a két állandó főszereplő csupán mellékszerepel benne, és a főszereplő mindenkinek új, ezért nem lehetnek túlságosan zavaró megértési gondok.
Addig is, amíg rajongók lesztek ti is, akik aggódtok, hogy megél-e a sorozat négy évadnál többet, vagy a BBC észbekap még időben, itt van pár kedvcsináló kép.

Hogyan közvetítenék a D-Day-t ma?

Tüntető fizess!

Mostanában felmerült bennem a gondolat, hogy akármilyen tüntetés van, annak a költségeit az adófizetők állják, és ez igaz mind a rendben lezajló, mind a valamilyen incidensbe torkolló demonstrációkra is.
Szerintem a gyűlekezési jog anyagi felelősségét nem a társadalomnak, hanem a gyűlekezőknek kéne állniuk. Egy demonstráció bejelentése előtt a szervezők leadnák a bankszámlájuk, aláírnának egy nyilatkozatot, hogy állják a demonstráció minden költségét, és előlegként kifizetnék a rendőri és mentői biztosítást. (A tűntetéseken a rendőrök gyakran túlórában vesznek részt, ami extra költségeket jelent az adófizetőknek, hisz nem igaz, hogy "ezért fizetik a rendőröket".) A tűntetés után meg megkapnák a végső számlát, amit behajtanának rajtuk. Extrémebb helyzetekben lehetne egy óriási számláló a tüntetés helyszínén, ami mutatná, hogy mennyi a rendezvény ára, és a mutató pörögne, mint a benzínkútnál.
A sikeres behajtás érdekében a pénzügyi felelősség kiterjesztése az egyes résztvevőkre is szükséges lehet, ami már neccesen megoldható, ezért az engedélyezés előtt ellenőrízni kéne a szervezők anyagi helyzetét, hogy összhangban van-e a várható költségekkel, és ha a tüntetés napján azok meghaladnák a limitet, a rendőrség grátisz szétoszlatná a tömeget.
A szervezők védelme érdekében a rendbontók anyagi résztvállalását is elfogadhatónak tartom, amikor a rendbontásuk okozta teljes kárt, (beleértve a helyreállítás teljes költségét, a kórházi ellátások díjait, a résztvevő rendőrök fizetését, a rendőrautók benzin pénzét, a vízágyú vízszámláját, stb.) megfizettetném velük, ha elmarasztaló ítélet születik ellenük.
Hogy a kisebb, szegényebb szervezetek gyülekezési joga ne csorbuljon, lehetőséget biztosítanék a díjak elengedésére, vagy mérséklésére kiemelten közhasznú, vagy békés egyesületeknél (mint a biztosítási prémium, persze így az első tüntetésért így is fizetni kellene..).
Persze az ötlet még nem teljesen kiforrott, de a problémásabb tüntetések extra költségeit semmiképpen sem az adófizetőknek kéne állniuk.

The Bomchickawahwahs

Mostanában megy a TV-ben az AXE reklám a Bomchickawahwah-s csajokkal. Eddig fogalmam se volt, mi ez, de a jelek szerint ez egy együttes, akik csináltak egy egész számot ehhez.. Mindenesetre ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, hogy ez egy egyszámos együttes-e, vagy csak átnevezték magukat az Axe kedvéért, vagy már léteztek előtte is a Wikipédia cikkük elkészültét meg kell várnunk.
Addig a számról csak annyit, hogy nekem nem nagyon tetszik..

[Frissítés]: A szám teljes egészében és csngőhangként is (illetve videóként is, ha már itt tartunk) letölthető az axebcww.com oldalról. A dalszöveg, ha talán néhány helyesírási hibával is, elérhető a Yahoo! Answers oldalán, az általam megtalált hibákat kijavítva kb. ez a szöveg, a vesszők nincsenek igazán a helyén:

Bomchickawahwah

Bom chicka wah wah…it’s the libido’s mantra…yeah it goes bom chicka wah wah…mmm baby come to mamma…

The scent goes up through the nose and then into the brain
Attacks the common sense, who’s always super lame

What’s that crazy scent? I cannot concentrate. Must find a recipe for dinner…must get to work I’m late.
Forget all that stuff girl. It’s hopeless to resist. You’re libido’s in control. Surrender to the mist.
Bom chicka wah wah…it’s the libido’s mantra…yeah it goes bom chicka wah wah…mmm baby come to mamma…

But wait I want true love, Like Romeo and Juliet…
Thou doth protest too much, now go work up a sweat!

What if in the morning, there’s guilt and there’s regret?
Better than another night watching tv with your pets.
But this really isn’t right, I mean what would mother say?
She’d say break out those skimpy thongs and tromp all those clichés.

Bom chicka wah wah…it’s the libido’s mantra…yeah it goes bom chicka wah wah…mmm baby come to mamma…

It invades a woman’s mind. Her limbic region goes insane. She’ll start aching for a man and acting so profane
It’s a sexual turrets strange words break out your mouth
We’re here to warn all you girls, there’s a monsoon headed south

Bom chicka wah wah…it’s the libido’s mantra…yeah it goes bom chicka wah wah…mmm baby come to mamma…

Bom chicka wah wah

How to explain this sensual feeling
Somehow my panties end up on the ceiling
Even guys we cannot stand have us eating from their hands
If you’ve got that aroma on, you can have our whole band

Bom chicka wah wah…

Mentsd meg Jerichót

A Jericho megszüntetése ellen tűntetők elég érdekes módot találtak: több tonna mogyoróval és dióval bombázzák a CBS tévécsatorna székházát. Több blogon lehet olvasni a részletekről. Én inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy ezek a rajongói akciók általában nem öncélúak.
Egy sorozat megszüntetése mindig sok rosszat ereszt a világba (munkanélküli színészek, csalódott rajongók, kidobott díszletek), és a rajongók, még ha sikertelenek is, azért részben próbálják ellensúlyozni ezt a rosszat, (itt most általánosítok, mert összesen két esetről tudok, de arra a kettőre ez igaz) jótékonysági akciókkal.
A Firefly megszüntetése ellen tűntetők arról is ismertté váltak, hogy jótékony célokra is kiosztottak egy csomó pénzt, és hasonló mondható el a Jericho hívek NUTS FOR JERICHO! kampányáról. A Jericho hívek egy tornádó pusztitotta város rendbetételére költik a mogyoróra befolyt összegek 2%-át, és emellett, mogyorótól függetlenül is összegyűjtöttek már vagy 14 ezer dollárt.

Ha a pletykák ellenére sem vonja vissza a CBS a világra eresztett rosszat, már akkor is megérte látni, hogy az emberek nem csak magukra gondolnak, amikor szeretett szórakozásuk biztosításáról van szó.

Gondoskodó cég

A Studio 60 legutolsó részéből van ez a jelenet, az fogott meg, benne, hogy mennyire gondoskodik a nagy személytelen, csak a nézettségre figyelő tévétársaság, ha valamelyik tagja bajban van. A videón ez a vége felé látszik (úgy a vége előtt 1:22 mp-cel).
A sorozat egyébként, ha eddig nem írtam volna meg, zseniális, szórakoztató és legalább részben ismeretterjesztő (nem véletlen, hogy az Elnök Emberét is csináló Aaron Sorkin nevéhez fűződik a sorozat). Magyarországon Színfalak mögött címen adja az HBO, legalábbis az első évadját, mert sajnos úgy néz ki, nem lesz folytatása... Nagyon nagy kár ezért a sorozatért, melyben biztosan több kreatívitás van, mint csupán egy évre való..

Zene, videók

Az előző bejegyzésből kihagytam, hogy a jó House részek mindig jó zenével kezdődnek, vagy azzal végződnek, és ezek a zenék általában szomorúak, gondolkodásra késztetnek, és a képen ilyenkor esik az eső, de ha nem, akkor is House-t mutatják, ahogy zenél, jelen esetben gitározik:


A jobb videók, amiket láttam a héten:

House: Hogyan tovább

A House harmadik évad fináléja olyan volt, ami mindenképp meghatározza majd a sorozat folytatását. A harmadik évad végén ugyanis... [nem lövöm le a poént, itt a lényeg, de inkább várjátok ki, amíg leadják..]. Szóval a negyedik évad rengeteg kérdéssel fog kezdődni, alkalma lesz a show-nak újraalkotni magát, a folyamatban lehet hogy elvesztik a nézőik jórészét (bár nem hiszem), de lehetőség ez új rajongók szerzésére is, szinte egy tiszta lapos kezdés.
A sorozat egyébként a harmadik évad végére újra izgalmas lett, azzal, hogy most már néha meg is halnak a betegek (Úgy hogy mindig meggyógyultak, kezdett unalmassá, és egysíkúvá vállni, csak azt sajnáltam, ha plasztikailag nagyon tönkretettek egy beteget..). Ez azért is fontos, mert a második évadból hiányzik a feleség karaktere, aki sokat dobott az egész sorozaton...
A lényeg, hogy jövőre is nézni fogom a House-t, és remélem nem élnek vissza a nézők bizalmával, hogy a jól bejáratott nevű sorozatot teljesen átalakítsák... (de ezt nem is tennék meg, a legjobb sorozatoknak is halála tud lenni az ilyen)

Írásbelik vége

Az infó érettségivel letudtam az érettségik írásbeli részét. Egyelőre amiket tudok, egész jók lettek, de minden a töri emelt érettségimen múlik, annak eredménye, meg csak június 6-án lesz...
Most teljesen rákészültem arra, hogy legalább elolvasom a Selján-féle tételeket, és kijegyzetelem, mi hiányzik belőle meg ilyenek; talán kimegyek a Margit-szigetre, hátha van feelingje a parkban tanulásnak, de szerintem túl nagy lesz az átmenő forgalom, és túl kicsi a szabad pad, társítva a limitáltan kéznél lévő információtárral (nincs net :) ).
Kikapcsolódáskép, meg lehet, lefordítok egy-két rövidebb Wikipedia cikket magyarra, a múlt héten is összehoztam pár rövidebb cikket, de semmi extrát.

Eurovízió

Vége van a 2007-es Eurovíziós Dalversenynek (valamiért idén döntött úgy az MTV, hogy áttér egy pontosabb fordítás használatára, az Eurovíziós Dalfesztiválról). Ami nagyon tetszett, az a döntő harmadik műsorvezetője a "közönség sorai közt talált" Krisse, aki új színt vitt az egész műsorba, különösen a rajongókkal és a fellépőkkel való interakciójában, és nárcisztikus magatartásával.
Ami kevésbbé tetszett, de természetesen elkerülhetetlen, az hogy Gundel Takács Gábor (aki nagyon alkalmas az ilyen közvetítésekre), belebeszélt az eredeti angol, francia vagy finn részletekbe, ez akkor vált nagyon zavaróvá, amikor abbahagyta a tükörfordítást, és saját kommentárjait kezdte nyomni (így megtudtuk, hogy nem követi a hokit, de nem hallottuk a svéd bemondó hokira vonatkozó eredeti kommentárját, amiben gratulált a finneknek az Eurovízió megrendezéséhez, egyben megjegyezte, hogy ugyanakkor ahhoz is gratulál, hogy a finnek elverték hokiban az oroszokat). Előre tudtam, hogy ez lesz, így a közvetítést a tévével párhuzamosan a gépemen is követtem (az internetes adás kb. 40 másodpercet késett az élőhöz képest) és így a legtöbb műsorvezetői fellépést újra tudtam hallgatni. Ez persze nem működött a szavazatok beolvasása alatt, mert lehalkított TV-vel is előre láttam volna az eredményeket így ott csak az érdekesebb vagy szebb (pl: izlandi) pontfelolvasókat néztem vissza.
A dalok, amik nekem tetszettek az ír (bár nagyon kevés pontot kapott kapott, talán mert nehezen volt érthető a kiejtésük a színpadon), macedón, francia, a román, a bolgár, a döntőbe nem jutott izraeli, az ukrán is és a maga módján, de azért nem az első helyen a szerb (melynek címét a műsorvezető következetesen Molítvának ejtett hosszú í-vel a műsorvezető, holott szerintem röviddel helyes).
A dalok szövege és hivatalos (néha emiatt rossz) fordítása megtalálható a hivatalos honlapon.

[A képek CC-BY-SA licenc alatt vannak, és a Wikimedia Commonsból származnak, szerzőjük Indrek Galetin, további képek itt]

Jimmy Wales prank

Egy ausztrál beszélgetős show egyik visszatérő eleme, hogy konferenciákon egymás után feltesznek tíz kérdést a vendégnek, és kíváncsiak rá, hogyan reagál. Legújabb áldozatuk Jimmy Wales volt a Wikipédia alapítója.

Spooks az m1-en

Lefagyott a gép, így csak vázlatosan foglalom össze:

BBC megoldása a 24 témájára a Spooks, és ezt elkezdte adni a köztévé, rámcáfolva, és mutatva, hogy igenis adnak igényes vett műsorokat. Még nem késő bekapcsolódni a sorozatba, amit csütörtökön este 9-kor adnak az m1-en.