Endami

Magyar Wikipédia Magazin

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wikipédia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: wikipédia. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 15., kedd

Szerkesztői trendek a Wikipédián

A Wikimédia Alapítvány most publikálta az angol és több nagyobb Wikipédia szerkesztőségi szerkezetét vizsgáló kutatásának eredményeit. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az új szerkesztők aránya egyre kisebb és az új szerkesztők közül egyre kevesebb marad hosszú távon szerkesztő.

A közreadott kutatási metodológiára és szoftverre építve elkészítettem a diagramok nagy részét az magyar Wikipédiára is.

Szerkesztői koreloszlás

Először azt vizsgáltam meg, hogy egy adott évben aktív szerkesztők milyen régóta aktív wikipédisták. Aktívnak az számított, aki életében legalább tíz szerkesztést végzett és csatlakozása óta minden évben legalább ötvenet. 

A 2010-es évben a megoszlás így nézett ki az angol és a magyar Wikipédián:
A korábbi évekre vonatkozó adatok egymás mellett:
Magyar Wikipédia

Angol Wikipédia
Az új szerkesztők csökkenő aránya mellett az abszolút számuk is csökkenni kezdett.
Magyar Wikipédia

A szerkesztők számának csökkenése az angol Wikipédián szerencsére még nem annyira jellemző a magyar Wikipédiára, de az új szerkesztők száma hasonlóan csökkent.

Szerkesztők megtartása
Egy másik tényező amit a kutatás vizsgált, hogy egy adott időszakban kezdő wikipédisták mekkora eséllyel szerkesztenek egy év múlva is. Ehhez a vizsgálathoz a kezdő, vagy új wikipédista az aki átlépte a 10 szerkesztéses küszöböt.

Magyar Wikipédia. Kék: az adott hónapban egy szerkesztést végző szerkesztők közül még egy év múlva is szerkesztők aránya. Piros: az adott hónapban a 10. szerkesztésüket elvégzők közül még egy év múlva is szerkesztők aránya
Angol Wikipédia. Piros: az adott hónapban 10. szerkesztésüket megtevő szerkesztők közül a még egy év múlva is szerkesztők aránya
Míg az angol Wikipédián egyértelmű és szépen kirajzolódik a lefelé tartó trend, ez a magyar Wikipédia esetén kevésbé egyértelmű. A magyar Wikipédia kisebb szerkesztői száma miatt a statisztika nem ennyire egyértelmű vagy tiszta, pl. van egy hónap 2004-ben amikor az akkor csatlakozó szerkesztők közül senki nem volt aktív a csatlakozást követő 12. hónapban.

A megtartásra vonatkozó eredmények így sokkal érdekesebb a szerkesztők számával reprezentálva.
Magyar Wikipédia. Kék: Adott hónapban első szerkesztésüket megtevő szerkesztők. Piros: Azon szerkesztők, akik az első szerkesztésük megtétele után 1 évvel még szerkesztenek. Zöld: Az adott hónapban a 10. szerkesztésüket elvégző szerkesztők. Lila: a 10. szerkesztés megtétele után 1 évvel szerkesztők.
Ezen a grafikonon az látszik, hogy bár folyamatosan nőtt azok száma akik kipróbálták a szerkesztést, ezek közül az egy év múlva aktívak száma kb. a 30 fő körül stagnált.

Magyarázat?
Kérdés, hogy mik lehetnek a trendek mögötti okok, és lehet-e valahogy javítani az új szerkesztők megmaradási esélyein. A Wikimédia Alapítvány próbál ezen segíteni, de a magyarázatokhoz és a helyzet megváltoztatásához a helyi közösségeken is sok fog múlni.

2010. augusztus 4., szerda

Vuvuzelák földjére térek

Holnap nyolcezer kilométeres útra indulok Johannesburgba, hogy segítsek létrehozni egy dél-afrikai Wikimédia társszervezetet a szabad tudás helyi fejlődésének támogatására és felgyorsítására. Ennek érdekében egy kétnapos műhelytalálkozót tartanak helyi wikipédistáknak és érdeklődő kívülállóknak, melynek célja a helyi non-profit szervezet alapjainak lerakása a leendő tagok megismertetésével és a célok és kezdeti tevékenységek meghatározásával.

Az én feladatom a folyamatban, ha jól értem, a tanácsadás és a jelenleg létező társzervezetek és  fennálló szervezetei struktúrák céljainak és helyzetének bemutatása lesz.

2010. július 16., péntek

A saját történet fontossága

A múlt héten Lengyelországban voltam egy Wikipédistáknak tartott konferencián, ahol ismét előkerült annak fontossága, hogy el tudjuk mondani a saját történetünket – kik vagyunk, honnan jöttünk, mit csinálunk.
Ez a világ 5. legnagyobb honlapja és a hozzá tartozó, legalább 270 nyelvet beszélő, világszerte szétszórt milliónyi önkéntes esetében óriási kihívás – szerencsére ezt többen felismerték és csak-csak összeáll a történet: például könyvek jelentek meg róla és ősszel kijön a Truth in numbers?  című dokumentumfilm is (mely talán nem a legjobban meséli el a történetet, de a nyers felvételek szabadon elérhetőek lesznek, amiből sok különböző narratívát össze lehet vágni – a film előzetese talán jobb is, mint maga a teljes film).



Ez a történetmesélés természetesen nem csak az önfényezésról szól, hanem valós, ismétlődő kihívásra ad választ (minden alkalommal amikor előjön a kérdés, „és te hogy kerültél a Wikipédiához? Mi is a Wikipédia pontosan?”), így nagyon fontos az is, hogy el tudjuk mesélni a saját történetünket is.
Például az én Wikipédiás történetem úgy kezdődött, hogy vitattam, hogy a „megszentségteleníthetetlenségesketéseitekért” lenne a leghosszabb magyar szó és amikor felhívtak arra, hogy javítsam ki, megszületett a magyar Wikipédia azóta talán legszellemesebb listája (főként a lábjegyzetek érdekesek). Az eltelt időben főként fordításokkal foglalkoztam, kezdve a popkultúrától át a brit- és kanadai politikai érdekességeken át egészen a világ legkisebb közparkjáig.

2008-ban elkezdődött egy újabb történet, a Wikimédia Magyarország Egyesületé. Ezzel kapcsolatban azóta is gondban vagyok, hogy hogyan lehet könnyen és érthetően leírni azt, hogy pontosan mit csinálunk, mert a „Képzelj el egy világot, ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberi tudás összességéhez!” jövőkép nem fordítódik le automatikusan arra, hogy mit csinál az egyesület. (A saját szerepem az egyesületben kicsit könnyebben megragadható, de általában fontos pontja magának az egyesület céljának az elmagyarázása.)

2009. május 31., vasárnap

Lexikonok

HPIM6619

Az elmúlt két év során egész kis gyűjteményt szereztem be különféle szakterületek – hajózás, politika, irodalomelmélet – magyar és leginkább angol nyelvű lexikonjaiból.

Ezek több célból és szempontból hasznosak voltak: az engem érdeklő témát lehet böngészés szerűen tanulmányozni; tanulás közben nagyon jó segédlet (a külön el nem magyarázott fogalmakhoz, és annak ellenőrzéséhez, hogy amit az embernek leadnak, az nem csak az előadó egyéni rögeszméje, hanem a szakma része) és a Wikipédiás szerkesztéshez is jó segédeszköz. Nálam nem merült fel, de el tudom képzelni, hogy ezek hasznosak lehetnek külföldi egyetemi felvételire felkészüléshez.

Ezek a lexikonok általában rövid, célratörő leírásokat tartalmaznak - így az említett Wikipédiánál arra jó, hogy alapszintű szócikkeket létrehozzon az ember, egyszerű tényeket leellenőrizzen, vagy felmérje egy tudományterület lefedettségét.

A két legfőbb forrása a lexikonjaimnak az Oxford University Press és a Penguin kiadóvállalat. Az érdekességük és használhatóságuk változó, hiszen mindegyiknek külön külön szerkesztőgárdája van.

Oxford University Press

Az Oxfordnak nagy hagyományuk van szakkönyvek előállításában a legkülönfélébb szakterületeken. A sorozat általában két kiadásban jelenik meg, minden témának van egy nagyobb, keményfedelű Companion kiadása és egy kisebb, sűrített, papírfedelű Concise Companion vagy Dictionary kiadása. Nekem az olcsóbb (2700 Ft körüli) kiadások vannak meg, de tervezem néhány témában a részletesebb lexikonok megvételét is, amint jelentős pénzfelesleget tapasztalok a pénztárcámban.

Oxford Dictionary of Law

624 oldal, 11,45 €

Ez az egyik legérdekesebb a gyűjteményemben, egy jogi szótár. Oxfordi kiadás lévén az általános és nemzetközi jogi fogalmak elmagyarázásán túl leginkább a brit sajátosságokra épít, pl. a régóta nem használt jogszabályok kapcsán egy érdekesség:

Desuetude: The condition of a legal term or measure that has fallen into disuse over time. For example, the Treason Act of 1351 is still in force today. Under this Act, the crime of high treason is made out if anyone “violate” the King’s companion, the King’s eldest daughter if she was unmarried (even presumably if she were to give her consent) or the wife of the King’s eldest son and heir. […] Until […] 1998, the death penalty could be enforced for acts of treason by English courts.

A szótár amerikai, bővebb nagybácsija a Black’s Law Dictionary, amely ára miatt egy ideig még csak a kivánságlistámon szerepel.

Concise Dictionary of Politics

624 oldal, 11,45 €

Ez a politikai szótár is nagyon informatív, amikor az ember keres valamit. Önmagában annyira nem volt szórakoztató számomra, mert rengeteg önéletrajz szerepel benne, így ha az ember találomra kinyitja, nem feltétlenül olyat lát, ami érdekes.

A természetszerűleg a témához tartozó témákon kívül nagy figyelmet szentel a könyv a játékelméletnek és a különböző választási rendszerekkel és az azokhoz kapcsolódó elméleti alapokkal.

Mivel az előző félévben kölcsönadtam a könyvet, így nem tudok belőle fejből idézni érdekes cikket.

Dictionary of Idioms

352 oldal, 8,76 €

Ez egyike a sorozatba tartozó nyelvi szótáraimnak és egyike az Oxford idiómákkal, rögzült kifejezésekkel foglalkozó szótárainak. Van egy külön, nyelvtanulóknak készített változat, míg ez inkább az angolul már tudóknak van szánva. A gyakorlatban tartalomban nem sok különbség van, mindkettő valamilyen logika alapján felsorolja az idiómákat, megmagyarázza őket és az érdekesebbekhez rövid etimológiát is ír.

Ez is egy olyan szótár, amit időnként fel lehet csapni, böngészni és elolvasgatni az idiómákat, amelyeket vagy úgyis elfelejt az ember vagy évekig kell várnia, míg egyszer élesben alkalmazhatja őket. Az egyik meghatározó ilyen idióma az összeegyeztethetetlen dolgokról, vagy emberekről, amit még nem sikerült elsütnöm az a never the twain shall meet.

Dictionary of Islam

380 oldal, 9,7 €

Ez az iszlám vallást bemutató lexikon nagyon ígéretesnek bizonyult és sokat is tanultam belőle. Élvezhetőségét kicsit rontja a rengeteg arab eredetű szó, amelyek a szócikk címei és a megértésükhöz általában szócikkek láncolatát kell követni. Leszámítva, hogy az átírási szabályok miatt a Wikipédiás alkalmazásához kis körültekintés kell, a gyakorlatban nagyon jól megmagyarázza azokat a fogalmakat, amelyeket keres benne a témával kapcsolatban: legyen szó a vallás öt pilléréről, a legkülönfélébb irányzatokig az iszlám jogértelmezés különféle irányzataiig.

The Oxford Companion to Ships and the Sea

688 oldal, 12,64 €

Mivel egy időben kiolvastam az összes Hornblower regényt elkezdett foglalkoztatni, hogy megértsem a történet élvezhetősége szempontjából nem, de a pontos megértés szempontjából fontos tengerészeti szakszavakat, melyhez nagy segítséget nyújtott volna, ha akkor kéznél van ez a szótár.

Számomra talán ez a legérdekesebb, mert egy olyan témát dolgoz fel, amivel eddig és máshol nem kerültem kapcsolatba – nagyon sokat lehet belőle tanulni. A témából adódóan azonban hosszú szócikk láncokat kell időnként elolvasni, hogy az ember megértsen bizonyos dolgokat.

Pocket Fowler’s Modern English Usage

688 oldal, 11,12 €

Ez valamelyest kilóg a sorból, mert nem is lexikon inkább egy nyelvi eligazítást ad: gyakorlatilag stilisztikai és helyesírási útmutató az angol nyelvhez. Kikapcsolódásként olvasva vannak benne érdekes dolgok, azonban nagyon sok triviális is, pl., hogy a dominonak dominoes a többesszáma és nem dominos, ugyanakkor rengeteg idegen eredetű szó használatát és jelentését magyarázza meg.

Érdekességgel annak bírhat, akit érdekli az angol nyelv és esetleg kisebb szerkesztési munkákat is végez (nagyobbakhoz gondolom valamelyik nagyobb kiadó útmutatóját szokás használni).

Oxford Dictionary of Catchphrases

368 oldal, 8,78 €

Összeállította: Anna Farkas

Ez a könyv ajándék volt egy Newsweek előfizetéshez, külön nem vettem volna meg: többek között elijesztett volna a címlapja, a lila színe és a vékonysága annak ellenére is, hogy a szerkesztőjének magyar hangzású neve van. A tartalma különböző, a popkultúrából állandósult kifejezések eredetének és jelentésének magyarázata: pl. olyanoké, mint Na mi a helyzet? vagy most illogical.

Ezek érdekesek lehetnek olyan sorozatoknál és filmeknél, amit az ember látott vagy jelenleg is adnak, a legtöbbje azonban olyan régebbi brit és amerikai sorozatokból származik, amelyeknek nem sok hatásuk volt Magyarországra. Ezek miatt olyanoknak lehet csak igazán ajánlani, akik valamelyik angolszász országban nőttek fel és így jelentéssel bírnak számukra ezek a szállóigévé vált mondások.



Időközben a nyelvészeti tanulmányaim megtámogatására rendeltem még két könyvet az Oxford lexikonsorozatából, de ezek valószínűleg pont azután fognak megérkezni, hogy levizsgáztam azokból a tárgyakból, amelyekhez nagyon jól jöttek volna a felkészüléshez.

Penguin Reference

Ezen könyvek kiadója mögött nincs ott egy nagy egyetem, ezért ezt úgy kompenzálják, hogy felkérik egy-egy szakterület elismert professzorát. A könyvek általános jellemzője, hogy a fentebb bemutatott papírkötésű Oxford könyvek testvérei. A könyvek nagyon szépek, szépen lekerekített sarkaik teszik egyedivé, és ezekből is rengeteg különböző van, szintén olyan 2700-3000 Ft körüli áron. Rengeteg témakörnél átfedés van a két sorozat között, ilyenkor célszerű az ár, hossz, értékelések és más szakirodalomban fellelhető ajánlások alapján eldönteni, hogy az ember melyiket válassza.

The Penguin Dictionary of International Relations

640 oldal, 11,01 €

Ez a nemzetközi kapcsolatokról szóló szótár egyike az elsőknek, amelyeket megvettem és azóta sem bántam meg. Rengeteg érdekes dolgot lehet belőle tanulni, szerepel benne némi elméleti bemutatás, néhány fontosabb történeti esemény leírása, nagyobb jelentőségű szerződések, a különböző politikai doktrínák (az elnökökről elnevezettek és a többi hidegháborús), stb. Aki nemzetközi tanulmányokat tanul, vagy érdekli a téma, annak csak ajánlani tudom.

The Penguin Dictionary of Literary Terms & Literary Theory

1024 oldal, 13 €

Ez egyike az irodalom tanárom által ajánlott két lexikonnak, az egyiket csak ajánlani tudom, a másiktól inkább óva intenék. Ez az amelyiket ajánlani tudok, a szerzők nagyon alapos munkát végeztek az irodalmi szakkifejezések összegyűjtésénél: annyira alaposat, hogy ebben a könyvben még lehet találni olyan fogalmakat, amiről nincs szócikk az angol Wikipédián (ami nagy szónak számít).

Akik nem tanultak szerbül, azoknak talán kicsit zavaró lehet, hogy a szerző valamiért óriási figyelmet szentel az összes szláv és leginkább szerb irodalmi műfajnak és fogalomnak – véleményem szerinte ebben inkább személyes elfogultsága, mint a világirodalomra tett hatás vezérli. Bizonyos fokig érdekesek ezek a leírások is, és természetesen nem csorbítja az extra információ és enyhe aránytalanság a mű érdemeit. Megfelelő nyitottsággal kezelve meglehetősen a javára válik.

Ami talán nehezíti a beavatatlanok számára a kezelését, hogy sok fogalmat egyszerűen egy vers beidézésével vagy egy tetszőleges Shakespeare dráma megadott sorára való utalással intéz el – szerencsére ez nem túl gyakori ahhoz, hogy a használhatóság kárára menjen és több az olyan eset, ahol a beidézett versek a jelenséget egy jó definíció mellett illusztrálják.

The Penguin Dictionary of Critical Theory



496 oldal, 9,63 €

Ez a másik ajánlott könyv, amelyet személy szerint nem tudok továbbajánlani egyelőre senkinek. A lexikon tartalmazza az irodalomelmélet, pszichoanalízis, filozófia, logika fontosabb kifejezéseit, művelőit és műveit, azonban a leírásokhoz egy annyira száraz és nyakatekert nyelvet használ, hogy alkalmatlan arra a célra, amire létrehozták.

Magyar lexikonok

Ezek nem alkotnak könyvtáramban egységes rendszert, a tanulmányaim részét képezték (még ha csak ajánlott irodalomként is) és ezért vettem meg őket, viszont nem bántam meg.

EU mindentudó

614 oldal, 4500 Ft

Ez egy nagyon jó és sokat ajánlott útmutató az Európai Unióhoz, eredetét tekintve egy Penguin kiadás fordítása. Azon túl, hogy szerepelnek benne az intézmények, szerződések leírásai, megmagyaráz rengeteg fontos fogalmat, alapelvet és bemutatja a fontosabb bírósági döntéseket is, melyeknek nagy hatásuk van az EU jog alkalmazására.

Sajnálatos hátrányai közé tartozik a műnek, hogy mára már elavult néhány tekintetben: még a 2004-es bővítés előtt íródott és a fordítás se lett frissítve, így a 15-ök Európájáról és Magyarországról, mint tagjelölt országról ír. Ez kicsit zavaró néhol (pl. szavazati arányoknál, parlamenti képviselők aktuális számánál), de a legtöbb szócikk szempontjából nincs jelentősége (a kiadás óta nem lépett érvénybe még új szerződés, amely megváltoztatta volna a dolgokat). Remélhetőleg a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén készítenek belőle egy frissített kiadást.

A magyar kiadásra egyébként nem sok panasz lehet nyelvi szempontból, nagyon odafigyeltek, hogy rendben legyen és kövessék az aktuális fordítói gyakorlatot. Sajnos a szerkesztők nem alkalmaznak egy nagyon fontos lexikonos konvenciót: a fejlécben nem szerepeltetik, hogy az adott lapokon melyik szócikktől melyikig tartanak a leírások. A keresést ráadásul tovább nehezítik azzal, hogy a fejlécbe berakták minden oldalra a könyv címét, így az ember akárhol nyitja ki a könyvet, azt hiszi, hogy az E betűnél jár…

Világpolitikai lexikon (1945-2005)



700 oldal, 5500 Ft

Ez a lexikon a többivel ellentétben nagyalakú és keményfedeles, tartalmát tekintve az élvonalban van. A téma a hidegháború melynek kapcsán tartalmaz életrajzokat, történelmi események bemutatását, a fontosabb országok külpolitikájának leírását, életrajzokat, nemzetközi jogi fogalmakat. Összességében ez is egy nagyon informatív, szép és érdekes könyv. Akit érdekel a téma, vagy ilyen területen tanul, annak mindenképp érdemes rászánnia öt ezer forintot (netes kedvezményekkel) erre a könyvre.

2009. május 27., szerda

Nyár van, az erdők már meghaltak

Előző bejegyzésem óta csak az évszakok változtak, illetve sokáig azok sem, ha az időjáráson kívül mást is számbaveszünk, de talán újra jön a nyár: sajnos mindig amikor kezdek ebben reménykedni jön egy újabb vihar.

Mivel nem blogoltam, így nem számoltam be különösebben utazásaimról a félévben.
Még tavaly decemberben voltam a szerb Wikimédia társszervezet konferenciáján Belgrádban, amely elég izgalmasan kezdődött, ahogy az éjjel közepén csodák csodájára megérkeztem a szállodába. Kezdődött úgy, hogy ahogy megvettem a jegyem valamilyen közlekedési eszközre, azok elkezdtek sztrájkolni, amelyik épp abbahagyta a sztrájkot, az beszüntette a belgrádi járatát... Végül kb. szénaszállító szekéren csempésztem át magam az országon és érkeztem meg az éjszaka közepén a szállodába, ahol a mísz recepciós elvette az útlevelemet és adott egy szobakulcsot, amely minden jel szerint egy totál másik szállodához tartozott: mindez a belváros közepén...


Aztán voltam még idén kétszer Berlinben, egyszer a rendszerváltás és az azt megelőző kerekasztal tárgyalások 20. évfordulója alkalmából, majd a különböző Wikimédia szervezetek és a Wikimedia Foundation konferenciáján: mindkettő igencsak fárasztó és meglehetősen tanulságos volt, és legalább másodjára alkalmam nyílott meg is nézni a várost.

Ezzel elérve a jelenbe és a vizsgaidőszakba: az ELTE időnként nagyon fel tud idegesíteni a maga szervezésmódjával, a csoda, hogy közel egy év után még mindig fel tudnak idegesíteni vagy meg tudnak lepni...

2009. január 1., csütörtök

Tél van, sírnak az erdők

Körbenézve a szobámban heverő ötszáz oldalnyi nyomtatott jegyzeten és a még legalább ennyi kinyomtatandóra gondolva ezt a címet adnám a vizsgaidőszakomat jellemző versnek:

Tél van, sírnak az erdők

Mivel nem vagyok költő, így prózában folytatom. Elég kemény lesz most ez a január 14 vizsgával 13 nap alatt... két egyetemen elosztva. Elég kemény évet zár majd ez a 2009-re átnyúlt vizsgaidőszak, a nem sok szabadidőmben sikerült megalakítani a Wikimédia Magyarország Egyesületet , melynek én vezetem a nemzetközi kapcsolatait - és már képviseltem is karácsony előtt egy belgrádi találkozón - bővítettem a Wikipédiát is, mostanában éppen Kanada politikai életével, és még biztos tettem egy-két dolgot: nagyon komolyat biztos nem, mert most nem jut eszembe, másrészt biztos nem jutott rá időm  a két egyetem mellett.
Ezt a blogot is utoljára októberben frissítettem, azóta szívesen írtam volna az egyetemi élményekről, az aktuális ELTE-Corvinus összehasonlításról (ahol valószínüleg az ELTE maradt volna többször alul, ahogy egyik ismerősöm megjegyezte, hiába, nem menedzserek vezetik), az egyesületalapításról és a kapcsolódó kihívásokról vagy épp a bécsi és belgrádi kirándulásaimról. Talán majd nyáron... 

2008. október 22., szerda

Adományoztam


Hamarosan kezdődik a Wikipédiát fenntartó nonprofit alapítvány a Wikimedia Foundation idei adománygyűjtő kampánya, aminek a fordítása már el is kezdődött (részben általam). Mivel a dollár és euró árfolyama annyit változott mostanában, hogy egyáltalán nem éri meg többé az Amazonról rendelni, ezért jó példával előljárva a pénzügyi válság dacára jelképes (1000 forint) összeggel adakoztam a Wikimedia Foundation javára (sajnos az említett árfolyamváltozások miatt az adományom a dollárra váltás után kevesebbet ér, mint ha egy hónappal korábban adakoztam volna).

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Wikipédiát és társprojektjeit nem csak önkéntesek írják, hanem egy nonprofit alapítvány szintén önkéntesek adományaiból tartja fönn, nem keres rajta senki. Ezért, ha valaki úgy érzi, hogy sokat segített neki a Wikipédia a munkában, iskolában, életben vagy a Legyen Ön is milliomosban, akkor fontolja meg, hogy valamit visszaad a közösségnek. Hogy a legújabb könyvem borítóját idézzem "When much is taken, something is returned": én a magam részéről most visszaadtam egy keveset.

Azért is fontos, hogy mi magyarok is adakozzunk, mert nincs messze az idő, amikor igenis nyomot hagyhatunk: egyrészt az adományok mellé fűzőtt megjegyzések megjelenhetnek a Wikipédia oldalak tetején, másrészt a hamarosan megalakuló Wikimédia Magyarország Egyesület hamarosan olyan helyzetbe kerülhet, hogy a magyarországi adományokat olyan célhoz kösse, aminek közvetlenül a magyar felhasználókra is hatással van (azon túl, hogy hozzájárul az emberiség tudásának szabad elérhetőségéhez az egész világon az emberiség minden tagja számára): hogy ez a cél értelmes legyen a magyarországi adományoknak már most mérhetőeknek kell lenniük.

2008. június 15., vasárnap

Yahoo! Pipes

Az utóbbi pár napban játszadoztam a Yahoo! Pipesszal, melynek segítségével egyedi RSS feedeket lehet létrehozni (pl. többek közt az Index címlapján megjelenő blogok követésére). Az én játszadozásaim eredménye két „pipe” lett:

2008. május 22., csütörtök

Korrupédia

Ma hallottam a rádióban a hírt, hogy a Fidelitas [vagy egyes források szerint a Fidesz] a Wikipédia mintájára létre akarja hozni a Korrumpédiát (ilyen vagy valami hasonló fantáziadús nevet választva; elvileg a korrupedia.hu címen lesz elérhető lassan), melyen az MSZP és SZDSZ korrupciós ügyeit listáznák. Ez az ötlet önmagában nem rossz, de a létrehozó szervezet miatt három alapvető hiba van vele:
  • az objektivitás sérül a létrehozó szerv politikai elkötelezettsége miatt
  • teljesen egyoldalú lesz, mert kizárják a Fidesz korrupciós ügyeit bemutató cikkeket
  • az egyoldalúsága miatt csak a jobboldaliakat fogja megerősíteni meggyőződéseikben, ahelyett, hogy bármi hatással lenne a leleplezett baloldal szimpatizánsaira
Egy ilyen kezdeményezésnek szerintem csak akkor lehet értelme, ha egy politikailag független szervezet üzemelteti és betartja az objektivitás és semlegesség alapelveit. Amíg nincs ilyen, addig javasolt a nevezetességre számot tartó ügyekről, oldaltól függetlenül, a Wikipédián írni semleges, forrásokkal és tényekkel alátámasztott szócikkeket.

2008. január 15., kedd

Boldog Wikipédia-napot!

Ma hét éves az angol Wikipédia, mely 2001-ben látta meg a napvilágot, és ennek a jegyében január 15-e a Wikipedia Day, de a tűzijáték elmarad, mert mindenki az új Macbook Airről áradozik, amit még hónapokig nem fogok látni élőben és legoptimistább számításaim szerint még évek kellenek míg egy az enyém lesz...
Most ha kreatív kedvemben lennék kitölthetném az űrt és elemezhetném a jövőjét és a múltját egy ilyen kezdeményezésnek, de ezt nem teszem, helyette itt egy kép az egyik kedvenc netes képregényemből a Wulfmorgenthaler-ből:

2008. január 9., szerda

I'm back on Wiki

Ma kismértékben átkonvertáltam a kötelezőt hasznossá és írtam kezdtem el írni (egy cikk sosincs igazán kész) két cikket a Wikipédiába a szakmai kommunikáció házimat felhasználva. A két cikk a Koszovó történelme, ami lehet hogy nem teljesen részletekbemenő de legalább átfogó és hiánypótló, és az Ahtisaari-javaslat, mely kb. 2/3-át én írtam harmadát az angol wikiből fordítottam (bár abban nincs róla külön szócikk) így talán kicsit kusza.

2007. október 23., kedd

2007. július 22., vasárnap

Magyar Wikipédia Magazin

Pár napja elindult a Magyar Wikipédia Magazin (RSS feed) mely, a blog kezdeti átköltöztetésének következtében nyenyec helyett az én nevemnek tulajdonított köszöntőben megfogalmazott cél szerint,
  • tallózás a Wikipédia legszebb, legérdekesebb, legmeghökkentőbb cikkeiből
  • a(z elsősorban) magyar Wikipédia kevésbé ismert zugainak, társprojektjeinek, konkurenciájának, történetének bemutatása
  • a Wikipédiáról szóló sajtóhírek ismertetése
  • tippek trükkök, a Wikipédia hatékonyabb használatához
  • mindenféle Wikipédiához kapcsolódó érdekesség
A blog szerkesztésébe minden érdeklődő beszállhat, és várjuk az ötleteket, visszajelzéseket (a jelenlegi dizájnért engem kell szídni :-).

[Megjegyzés: Ez a bejegyzés egyrészt reklám céllal született (részint, mert én is tag vagyok), másrészt ezzel is kívánom növelni a hasonló cimű ajánlóbejegyzések sorát, mely a kezdeményezést népszerűsítik]

2007. június 15., péntek

Tételwiki, elemzés nirvána

Nagyon erősen közeleg a magyar érettségi, és a tételeim kb. fele még nincs kidolgozva, leginkább azért mert olyan egyedi tételcímeket választott kedves irodalomtanárunk, amelyeket lehetetlen fellelni a precedensekre építő tételmegosztó oldalakon, legalábbis a Google nem sok segítség a témában, és erről nem ő tehet.

Ezért ideje lenne egy olyan oldalt létrehozni, ahol idővel minden irodalmi műhöz lesz elemzés, és esetleg elemzésvázlat is.

Tételösszegyűjtő oldalakra már van több próbálkozás, és az internet világában szinte minden magára valamit adó 12-es gimnáziumi osztálynak van valami weboldala, ahol a tételeik közzéteszik. Ezek az oldalak viszont elég opportunisták, és lefedettségükben korlátozottak.

Amit én elképzelek, az egy Wikipédia szerű oldal, ahol fenn lennének az írók életrajzai (akár a Wikipédiából átmásolva), és minden mű cím be lenne linkelve, és az unatkozó irodalomtanárok, diákok, vagy tankönyvírók, esetleg bölcsész halgatók feltöltenék a megfelelő oldalra az elemzéseiket, minden egyes vershez, kötethez. Ezen kívül lenne lehetőség átfogóbb elemzések közzétételére is, amik az írói életpályát vizsgálnák, vagy a motívumrendszert (az író által használt motívumok is be lennének linkelve, és elérhető lenne egy elemzés a motívum előfordulásáról az író életművében, és onnan egy link általánosabb elemzéseire a motívumnak, pl. a világirodalombeli előfordulásukról).

Fel lehetne tölteni tetszőleges számú elemzést, és a megfelelő linkelésekkel azokat szemantikussá és kereshetővé tenni. Az oldal mondjuk kezdetben begyűjthetné a neten található tételeket is, és azokra linkelne az egyes szerzők kezdetben még üres oldaláról.

A projekthez fel lehetne használni a Sulinet Digitális Tudástárát, és rá lehetne építeni a Literatura.hu vagy az indítani szándékozott digitális irodalmi lexikonra, és persze a MEK-re, mint a forrásszövegek biztosítójára.

Megjegyzendő, hogy megfelelő tartalmi és formai követelményeknek megfelelve a Wikipédia sem teljesen alkalmatlan a célra, bár a saját kutatást tiltó irányelv gyakorlatilag megbénítaná a legtöbb próbálkozást (hisz az elemzéseknek már publikált forrásokra alapozottaknak kellene lenniük, azokat viszont nem vehetnék át szó szerint [bár egy erre irányuló projekt talán igen, ha tartja magát a tudományos, ismeretterjesztő és esetleg nonprofit (reklámmentes) működéshez]).

2007. június 12., kedd

Bürokrata

A Wikipédián a szerkesztők egyenlőek, tartalmi kérdésekben nincs főszerkesztő, persze, mint minden közösségben egyes személyek munkájukkal (cikkeikkel, hozzászólásaikkal, a közösség összetartásában kifejtett tevékenységükkel) nagyobb tekintélyre tesznek szert, ez ugyanakkor nem jár semmilyen előjoggal.
A lexikon szerkesztése során nem csak új cikkeket kell írni, hanem a régieket karban is kell tartani, az új szerkesztéseket és a régieket is ellenőrizni kell, néha egyes cikkeket törölni kell.
Biztonsági okokból csak a felhasználók kis része törölhet cikkeket, vagy gátolhat meg másokat a Wikipédia szerkesztésekben (pl. a szabad szerkesztés sokakat csíntevésekre csábít, de a szerkesztők közti személyes támadásokat se díjazzuk). Ezek a felhasználók az adminisztrátorok, akiket a közösség választ, és akit megválasztanak, azokat a bürokraták "kenik fel", akiket szintén választanak, és őket is a bürokraták, vagy a helytartók kenhetnek fel (a helytartókat nem helyi szinten, hanem globálisan választják, az összes alapítványi projekt szerkesztője az összes nyelvből szavazhat rájuk, ők egymást vagy maguk a fejlesztők kenik fel).

A lényeg, hogy pár napja megválasztottak engem bürokratának a magyar Wikipédián, így én (vagy a másik bürokratánk) tehetem a megválasztott szerkesztőket adminná, illetve én nyilváníthatok egyes szerkesztőket "bot"-tá, akik automatikus szerkesztéseket csinálnak, egy a célra készített programmal, és a bottá nyilvánítás után ezt rejtve tehetik, nem telítve a Friss változások oldalt, ahol nyomonkövethető az összes a Wikipédián folyó szerkesztés.

Egyébként még kétfajta speciális jog van a Wikipédián, mindkettő eléréséhez óriási közösségi bizalommal kell bírni, mert hozzáférnek bizonyos szenzitív adatokhoz.
Az egyik a CheckUser, akik a szerkesztők IP-címét nézhetik meg, ezáltal ellenőrizve, hogy két különböző nevű felhasználó azonos-e (ez a korábbi kitiltott felhasználók visszaszivárgása esetén lehet hasznos, vagy a szavazásoknál való visszaélés kiküszöbölésére).
A másik ilyen jog az oversight, akik úgy törölhetnek ki a lapok történetéből egy-egy változatot, hogy azt később csak azok nézhetik meg, akiknek közvetlen hozzáférésük van a szerverekhez (pl. a fejlesztők). Ilyen joggal jelenleg még nem jelentkezik senki a magyar wikin. A jog a személyes adatok eltávolításánál lehet hasznos olyan wikiken, ahol már elég sok az adminisztrátor, és így bizonyos adatokat már nekik sem kéne látniuk.

Ma is tanultam valamit

Az ABC-áruházban az ABC Alapvető beszerzési cikkek-et jelent.

2007. május 19., szombat

Írásbelik vége

Az infó érettségivel letudtam az érettségik írásbeli részét. Egyelőre amiket tudok, egész jók lettek, de minden a töri emelt érettségimen múlik, annak eredménye, meg csak június 6-án lesz...
Most teljesen rákészültem arra, hogy legalább elolvasom a Selján-féle tételeket, és kijegyzetelem, mi hiányzik belőle meg ilyenek; talán kimegyek a Margit-szigetre, hátha van feelingje a parkban tanulásnak, de szerintem túl nagy lesz az átmenő forgalom, és túl kicsi a szabad pad, társítva a limitáltan kéznél lévő információtárral (nincs net :) ).
Kikapcsolódáskép, meg lehet, lefordítok egy-két rövidebb Wikipedia cikket magyarra, a múlt héten is összehoztam pár rövidebb cikket, de semmi extrát.

2007. április 20., péntek

Furcsa halálok

A Wikipédián találtam a listát a furcsa halálozási módokról, van köztük egy-két Darwin-díj esélyes, néhány vicces, az emberi hülyeség iskolapéldái, és némelyik, amelyre csak annyit lehet mondani szívás.

2007. április 8., vasárnap

Numb3rs és a gulyás

Csak egy apró jelzésként az öröklétnek megjegyzem, hogy a Gyilkos számok (Numb3rs) című krimi 3. évadának 20. része végén a főszereplő matematikus a barátnőjének gulyást főz:
-We're having Hungarian goulash
-I'm preparing a nice goulash
A rész egyébként egy tök jó RHCP számmal kezdődött:

Sajnos a Wikipédián a Numb3rs-höz nincs külön szócikk minden részhez, ahol részletesen elemeznék a magyar utalásokat az egyes részekben, úgyhogy jó lenne találni valami elmélyültebb rajongói oldalt..

2007. március 28., szerda

Álmosság

Ezen a héten egyszerűen nem sikerült eddig még kialudnom magam... Illetve minden reggel kómásan ébredek, és minden fél délutánt átalszok. Aztán nem tudok elaludni, és amikor mennék végre lefeküdni, még bekapcsolom gyorsan a TV-t, és a BBC-n természetesen a kedvenc sorozataim adják esténként, bármikor kapcsolok is oda... Egy ördögi körbe kerültem.. ráadásul lelkiismeret furdalásom van lógni a suliból, így ahelyett, hogy végre kialudnám magam, az első órákról 30 perceket kések...
Szóval ez a fáradtság, is hozzájárul, ahhoz, hogy nem írogatok ide. A másik, hogy amikor nem vagyok fáradt, akkor alszom, vagy megpróbálok tanulni.

Egyébként ezt az álmosság hullámot egy rosszul időzített, de nagyon jó buli indította el.
A következő buli szerencsére már a szünet idejére fog esni...
Aztán lesz a szerbiai wikitali, amire nagyon szívesen elmennék, csak egyedül kicsit necces még úgy is, hogy beszélem a nyelvet, meg szomszéd ország.. Megy oda valaki?
És lesz vmi horvát bál is áprilisban, ott nem tudom még ki lesz, és érdemes-e elmenni, mindenesetre tökre örültem, hogy még az általános iskolás tesitanárom hívott el. A horvát bál érdekessége egyébként az lesz, hogy a bolgár művelődési házban tartják.