Hivatkozások kezelése lustáknak

Minden egyetemen előszeretettel szőröznek azon, hogy a beadandó dokumentumokban valami találomra választott formátumban legyenek a hivatkozások (általában egy egyetemen belül is kurzusonként eltérő formátumot kérnek, vagy a szabvány amire hivatkoznak nem létezik). A gyakorlatban azonban a formátumok bemutatására elpazarolt időt sokkal jobban lehetne hasznosítani..
A megfelelő hivatkozásnak a formátumok rejtelmeiben való elmélyedés nélkül mára ugyanis megvan a rendkívül egyszerű és könnyű módja, mely nem más, mint a Zotero nevű Firefox kiegészítő. A továbbiakban röviden bemutatom, hogy hogyan lehet használni.

Modern oktatási eszközök

Kép a Wikimédia Commonsról

Egészen tavaly előttig el voltam kényeztetve egy olyan középiskolával, ahol mindig amikor kellett elérhető volt két laptop és kivetítő az órai demonstrációkhoz és amikor érettségiztünk addigra már az iskolai WiFi is működött. Az egyetemet a Corvinus vadiúj PPP-konstrukcióban épült épületében kezdtem, ahol a közbeszerzés részeként minden terembe jutott kivetítő, kihangosító rendszer és a legtöbbe egy külön számítógép és intelligens tábla is. Természetesen a drága eszközbeszerzésnek nem képezte részét az oktatók kiképzése, hogy ki tudják használni a táblák előnyeit és valószínűleg körülbelül a harmadukat sikerült megrongálni alkoholos filccel, de legalább a kivetítővel és a teremből elérhető interneteléréssel nem voltak gondok.

Ebből a szinte pazarlásból óriási sokként ért belépni az ELTE Bölcsészkarára, ahol szinte büszkék arra, hogy nem léptek még be a 20. századba.. Itt nem hogy a szemináriumi termekbe egyáltalán nem jutott kivetítő, de még a nagy előadótermeknek is csak egy részébe. A helyzet súlyosságát növeli, hogy az ELTE-n különösen nagy hangsúly esik a szemináriumi formában oktatott tárgyakra, melyek teljesítésének leggyakoribb feltétele egy előadás tartása. Az egyes tanszékeknek (rosszabb esetben többnek közösen) van egy-egy kivetítője, laptop nélkül, melyeket a tanárok külön kérésre, egy héttel előre foglalhatják le és akkor sem biztos, hogy megkapják. Ekkor a diák a saját laptopján tarthatja meg a prezentációt, ha véletlenül sikerült szerezni kivetítőt és a diáknak van elég technikai érzéke ahhoz, hogy működésre tudja bírni a laptopjával a kivetítőt.
Ez a helyzet minden félév elején sokkol, különösen, hogy legalább két-három kötelező kurzusom célkitűzése a modern prezentációtartás oktatása és gyakoroltatása – az egyetem készleteivel a „modern” úgy húsz évvel ezelőttit takarhat, ugyanis az írásvetítőket már leselejtezték, így már azokra se lehet támaszkodni, marad a kivágott képek körbeadogatása vagy a semmi.


Számomra igencsak érthetetlen, hogy az ország legrangosabb bölcsésztudományi egyeteme ne tudjon forrásokat, támogatókat, szponzorokat találni működéséhez, hogy lépést tartson az idővel – milyen kilátása van egy egyszerű bölcsésznek, ha a legsikeresebbek sem tudják magukat ellátni és az itt képzett tanárok hogy fognak órát tartani a modern eszközökön (márpedig az iskolák pályázati pénzekből szép sorban kiépítik majd a modern eszközöket)?

[Frissítés]: A fentebb írtakkal ellentétben egyes tanszékeknek két kivetítőjük is van, illetve van legalább egy terem, amiben van beépített kivetítő (ez olyan magasan van, hogy a tanárok még nem vették észre, hogy ott van...). Természetesen az egyes tanszékek között szigorúan le vannak határolva a termek és a kivetítők ami nem igazán járul hozzá az eszközök optimális kihasználtságához.