A saját történet fontossága

A múlt héten Lengyelországban voltam egy Wikipédistáknak tartott konferencián, ahol ismét előkerült annak fontossága, hogy el tudjuk mondani a saját történetünket – kik vagyunk, honnan jöttünk, mit csinálunk.
Ez a világ 5. legnagyobb honlapja és a hozzá tartozó, legalább 270 nyelvet beszélő, világszerte szétszórt milliónyi önkéntes esetében óriási kihívás – szerencsére ezt többen felismerték és csak-csak összeáll a történet: például könyvek jelentek meg róla és ősszel kijön a Truth in numbers?  című dokumentumfilm is (mely talán nem a legjobban meséli el a történetet, de a nyers felvételek szabadon elérhetőek lesznek, amiből sok különböző narratívát össze lehet vágni – a film előzetese talán jobb is, mint maga a teljes film).



Ez a történetmesélés természetesen nem csak az önfényezésról szól, hanem valós, ismétlődő kihívásra ad választ (minden alkalommal amikor előjön a kérdés, „és te hogy kerültél a Wikipédiához? Mi is a Wikipédia pontosan?”), így nagyon fontos az is, hogy el tudjuk mesélni a saját történetünket is.
Például az én Wikipédiás történetem úgy kezdődött, hogy vitattam, hogy a „megszentségteleníthetetlenségesketéseitekért” lenne a leghosszabb magyar szó és amikor felhívtak arra, hogy javítsam ki, megszületett a magyar Wikipédia azóta talán legszellemesebb listája (főként a lábjegyzetek érdekesek). Az eltelt időben főként fordításokkal foglalkoztam, kezdve a popkultúrától át a brit- és kanadai politikai érdekességeken át egészen a világ legkisebb közparkjáig.

2008-ban elkezdődött egy újabb történet, a Wikimédia Magyarország Egyesületé. Ezzel kapcsolatban azóta is gondban vagyok, hogy hogyan lehet könnyen és érthetően leírni azt, hogy pontosan mit csinálunk, mert a „Képzelj el egy világot, ahol mindenki szabadon hozzáférhet az emberi tudás összességéhez!” jövőkép nem fordítódik le automatikusan arra, hogy mit csinál az egyesület. (A saját szerepem az egyesületben kicsit könnyebben megragadható, de általában fontos pontja magának az egyesület céljának az elmagyarázása.)

Tallin, első nap

Katt a képre!

Ma megérkeztünk Tallinba és elfoglaltuk szállásunk a helyi közalkalmazotti akadémián. A városnak még nem sikerült eljutni a nyüzsgő részéig, így csak itt a környéken csodáltuk az akadémiai melletti parkban a rengeteg, rengeteg görkorizó (és kisebb részben bicikliző) embert este fél tízkor, meg egy kicsit a tengerparti naplementét a várossal a háttérben.

Segélyhívás számítógépen

Miközben próbáltam rájönni arra, hogy mire való az egyik soha nem égő LED a kis Acer laptopomon (mai napig nem sikerült), akadtam a használati utasításban erre a gyöngyszem figyelmeztetésre:

Segélykérő hívások
Figyelmeztetés: A készülékkel nem lehet segélykérő hívást bonyolítani. Ha segélykérő hívást szeretne indítani, akkor mobiltelefonnal vagy egyéb telefonrendszerrel kell kezdeményeznie a hívást.

Gondolom valamikor valaki Amerikában beperelte a számítógépe gyártóját, mert nem vált be az IT Crowdból ismert módszer:

Tengeralattjáró

Az ausztrál haditengerészet sorozó reklámja, szeretem az ilyen rádiózásokat, még ha ilyen triviális a témájuk, mégis izgalmas.

[Ötletadó ZigZag]

Eurovízió - Lettország

Talán nem a zenei minőség miatt, melyről nem igazán tudok semmilyen objektív minősítést adni, hanem az előadásmód, és az egyediség miatt a másik szám, ami felkeltette a figyelmem az idei Eurovízión a lettek Wolves of the sea című száma.

Bár a szöveg elég repetitív, talán azért is megfogott, mert Strasbourgban Lettországot fogom képviselni, és mert emlékeztetett a Hornblower sorozatra.

Eurovízió - Horvátország

Az idei Eurovízión sajnos kevés szám volt, ami különös lett volna, vagy megfogta volna a figyelmem.

Az egyik ezek közül a horvátok előadása volt:

Talált dal és videó

Már régóta tervezem, hogy írok a stockholmi útról, illetve hogy rakok fel képeket, de egyelőre ez nem jön össze... Addig is itt egy dal a Belgától és egy reklám, ami tetszett:

Párnacsata

Tegnap voltunk párnacsatázni a Deák téren a Gödörnél. Nagyon vicces és felszabadult élmény volt, összegyűlt kb. 100 fiatal és püföltük egymást, az adrenalintól vagy valami más hormontól mindenki arcára mosoly ült, a tollpihék meg csak úgy szálltak és hulltak, mintha havazna és a köveken több centi vastagon összegyűlt. Ha lesz ilyen megint, mindenkinek ajánlom, egy 10-15 percre nagyon jó szórakozás, és teljesen feltöltődik tőle az ember.

New Soul

A dal az új Macbook Air reklám mögött, Yael Naim izraeli énekesnőtől a New Soul.
[Via MFKWCRG és Macsupport]

Anorexiás laptopok

A régebbi laptopok megfélemlítve érzik magukat a Macbook Air vékonyságától és ezért mindent bevetnek, hogy vékkonyabbak legyenek.

Wikipédia gyűjtőkampány

Boten Anna

Sikerült kinyírnom a Media Playerem, így most csak a YouTube-on tudok zenét hallgatni (persze telepíthetnék egy másik lejátszót, de próbálom tisztán tartani a gépem), köztük ezt a számot (via Bártházi András):

Újra magyar említés a Colbert Reportban

Stephen Colbert az augusztus 15-ei adásban, hogy leleplezze a daily kos blogot, belépett a véletlenül sem nyilvánvaló notstephencolbert néven, és a következő szöveget küldte fel megjegyzésként:

„Hungarians are dirty ghoulies who wash in peanut oil. Heil healthcare!!!”

Ez kb. annyit tesz, hogy a magyarok koszos halott evők, akik mogyoróolajban mosakodnak, éljen az egészségügy. Ezután felment az oldalra és meglátva, mit írnak a magyarokról (hogy koszos halottevők), kijelentette, hogy "istenem, ezt nem olvashatom fel adásban, ez megbocsáthatlan", a showban utána vendégül látta az oldal szerkesztőjét, hogy megvédhesse a megvédhetetlent (a magyarok szapulását).

Markos Moulitsas-t arról kérdezte, mi baja van a magyarokkal, mire ő kijelentette, hogy a legjobb barátai közt is vannak magyarok… majd pörögtek a kérdések, hogy mennyire felel a szerkesztő az oldalára mások által feltöltött anyagokért. A teljes szegmenst nézzétek meg az alábbi videón:

Linkek:

• A videó a Daily Kos-on, közel 250 megjegyzéssel
• A kérdéses megjegyzés
• A kérdéses epizód összefoglalása (ez a szegmens a Notable moments alatt található)
  

Mai gyászom: Veronica Mars

A mai nappal elbúcsúztam még egy csodálatos tv-sorozattól, mely azelőtt került a darálóba, mielőtt átugrotta volna a cápát.
A Veronica Marsról van szó, egy fiatal badass detektív/tinilányról, a szokásos drámával és mellé megfelelő mennyiségű asskickinggel, kb. mint a Buffy-ban. Akinek tetszett a Buffyban, hogy egy nő a szuperhős, és nem csak a vámpírok miatt nézte, annak mindenképp tetszeni fog ez a sorozat, és meg fogja érteni, miért kár, hogy megszüntették, és miért drukkolok, hogy valamilyen formában folytatódjon.
[A videó a Veronica Marsból van összevágva, a zene a Buffy musical epizódjából van, a szereplői énekelnek benne]

Reklám: Alonso-Hamilton vetélkedés

A hallható szám az Anything you can do (szöveg):

A reklám végén megjenő mottó: "Racing is a state of mind", a versenyzés egy lelkiállapot.

Internet összeomlás 2007

Easy come, easy go

Vérbirkák

Fergeteges, Monthy Python vérnyúl utánérzés, nem nézek horrort, de van egy olyan érzésem, hogy ezt vígjátékként végigfogom röhögni..
A filmet Ben-G ajánlotta, akinek ajánlom a Kémmókusos írását, és az ahhoz csatolt képeket,az interneten oly elterjedt lol kifejezéssel tudnám őket jellemezni.

Combino-futás képekben

Egyelőre csak a képeket töltöm fel, később lehet, hogy beszámolót is írok. Sajnos le volt merülve a fényképezőgépem, így vakon fotóztam, és spórolnom is kellett a képekkel.

Még nem/nem rekord villamosok

Hogy a villamosok a helyükre kerüljen a Moszkva tér felé még egy előtt nem sokkal is mentek utasokat szállító villamosok.

2-es villamos, a 4-6-os vonalán, garázs-felé menet, de utasokat is szállít.

Műszaki zavarelhárítás

Rekord villamosok
Előszőr 39 db-ot akartak domino elrendezésben (az egyik kocsi első ajtaja szemben van a következő utolsó ajtajával, a futók a villamoson belül futnak, a kocsik végén átugrálva a következőre) felállítani az 54m hosszú villamosokból, hogy ezzel egy 2040m hosszú futópályát alkossanak, de a végén a BKV azt mondta, üsse kő, és felállt mint a 40. Ennek az lett az eredménye, hogy mostanáig számolják, mekkora is volt a táv, amit lefutottak (az 54 m-ből lejönnek a vezetőfülkék, és kérdés, hogy a kocsik közti hézagot számolják-e).

Villamost nézők

Villamosra várva

Futók
A kocsikban a BKV Előre focicsapat futott, a villamosok mellett a 6É csoport, mely tagjai havonta egyszer lefutják a 6-os teljes vonalát. Egyébként, itt is cáfolnom kell azokat a híreket, miszerint a kocsik tetején kellett volna bárkinek is futnia...

Az utolsó kocsiváltása az előszőr futónak. A nyertes egy bizonyos Bíró úr lett 11:23-as szintidővel lefutva a 40 Combino-t, melyek Domino alakzatban álltak fel a Jászai Mari tértől a Dob utcáig (és innen futottak a JM. tér felé). A leglassabb futó is 20 percnél gyorsabban megtette a távot.

Szórakoztatás
A szórakoztatást tűzakrobaták, és gólyalábas bohócszerűségek szolgáltatták

Ez a fenti videó a mobilommal készült, ami a gyors jelenetek hatására néha befagy, ahogy azt ti is láthatjátok a videó vége felé.

A srác elég félelmetesen játszott az ördögbotjával, ráadásul nem egyszer le is ejtette. Látványos attrakciót nyújtottak, bár a megálló elég keskeny volt, így nem hiszem, hogy mindenki láthatta őket, de családok se voltak kint, akik emiatt túlságosan elkeseredtek volna...
Három tagból állt ez a csoport, két gólyalábasból egy fiatal srác és egy lány, meg egy alacsonyabb kétlábon járó úrból, akik rögtönzött szövegükkel, és slapstick humorukkal szórakoztatták a népet. Voltak jó pillanataik, amikor a közönség is vevő volt a dumájukra, és ők rendesen reagáltak a helyzetre, megtartva szerepüket.

Lovász László, a Danubius műsorvezetője, közvetítette az eseményeket a helyszínen levők számára, illetve ő osztogatta a BKV-s ajándéktárgyakat azoknak, akik jól feleltek egy kérdésükre, köztük nekem is.

Lovász Éászló Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettessel: Ez lesz a harmadik Combino-s rekord Budapesten; a budapestiek 60%-a veszi igénybe a közösségi közlekedést.

Lip Dub

Lip Dub - Flagpole Sitta by Harvey Danger from amandalynferri and Vimeo.
A CollegeHumor honlap készítőítől, vágás nélkül felvett "klipp" és tátogás Harvey Danger Flagpole Sitta című számára.
[Via Bigyóblog v4.0 és korábban talán Doransky]