A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március 15.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március 15.. Összes bejegyzés megjelenítése
2007. március 18., vasárnap
2007. március 15., csütörtök
Vers az ünnepekre, tojádobálóknak
Váci Mihály: Még nem elég
Nem elég megborzongni,
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.
Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!
Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.
Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
De mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
Fagyot is bírni kell,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.
Nem elég álmodozni!
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell,
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el,
Jövőnket – tudni kell!
Nem elég a célt látni,
járható útja kell!
Nem elég útra lelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! – Elsőnek,
elől indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer.
Nem elég a jóra vágyni,
a jót akarni kell!
És nem elég akarni,
De tenni, tenni kell:
A jószándék kevés!
Több kell – az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell – az érzelem!
Ám nem csak holmi érzés,
de seb és szenvedély
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!
Nem elég – a Világért!
Több kell – a nemzetért!
Nem elég – a Hazáért!
Több kell most – a népedért!
Nem elég – Igazságért!
Küzdj azok igazáért,
kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!
2007. március 14., szerda
Kokárda
Itthon ülve, március 15-e előestéjén nem vagyok benne biztos, hogy jelent nekem bármit is e nemzeti jelkép. Eleve ettől az egész nemzeti ünneptől nem szorul össze a gyomrom, hogy most magyarok vagyunk és emlékezünk a jobb időkre, pedig a történelem kegyetlenségei általában meg tudnak hatni, tehát nem biztos velem van a baj.
Nem érzem, hogy 15-e nemzeti összetartozást hozna, hogy együtt ünnepelne az ország (mert nem is teszi), és azt se, hogy a kokárda viselésével jobban a nemzethez tartozónak érezném magam. Nem azt mondom, hogy a kokárda fideszessé tenne, csak azt, hogy nem tesz magyarrá. Nem ettől leszek nagyobb magyar, hogy viselem, ahogy egy zászló (magyar vagy árpádsávos) se azt fejezné ki, mert akinek magyarságát ki kell fejeznie Magyarországon, ott valami lehet hogy nincs teljesen rendben (én legalábbis nem érzem magam elnyomott kisebbségnek, vagy akárcsak nem elnyomott kultúrámat örző kisebbségnek).
A kokárda nem csak azért nem az egység jele, mert rövid időre a Fidesz monopolizálta a kokárdaviselést, hiszen a kokárda oldalfüggetlen: egy magára valamit adó politikus a napokban nem jelenik meg kokárda nélkül, az összes rendőrön kokárda lesz... A kokárda azért nem lehet az egység jele, mert nincs egység úgy vélem. Nem is kell egységnek lennie, de a béke és tolerancia (lásd pirézgyűlölet [baloldaliak közül kicsit többen gyűlölik őket egyébként]) olyan szint alá csökkent, amikor az már nem manifesztálódik az ilyen mesterséges egységhirdető eseményeken sem, mint a március 15-e.
Persze ezeket úgy írom, hogy nem fogok kimenni az állami megemlékezésekre, pártgyűlésekre, még csak a majálisokra sem holnap, pedig ezek mind olyan helyek, ahol erősödhetne bennem a "nemzeti érzés", az összetartozás. Ez csak illúzió lenne, akármelyik tömeget választom, akármilyen boldog lennék, hogy eggyé leszek velük, akármilyen lesz a hangulat, tudni fogom, hogy még 100 másik tömegben illetve rendezvényen lehetnék a városban, és ha valóban egység lenne, akkor a négy pártra jutó 100 rendezvény helyett 25 minőségi, békés, és valóban nemzeti rendezvény lenne a városban. A megspórolt pénzekből meg lehetne határontúli ünnepségeket rendezni a 150 éves évfordulóra jövőre, ők talán nem engedhetik megmaguknak, hogy egy szomszédos állam belpolitikája miatt széthúzás legyen közöttük.
A bejegyzésből esetleg Fidesz ellenesség tűnhet ki, de a kép egyáltalán nem fekete-fehér, számomra nagyon pozitív Rogán Antal fellépése a kerületében a mozdítható tárgyak elszállításával, és bár igen jelentős politikai érdekeket sejtek mögötte Deutsch-Für Tamás is, aki megkérte a nagygyűlésre igyekvőket, ne legyen náluk zászló (Árpádsávos se).
A baloldalnak is előnye származik egyébként a jobboldal démonizálásából, ha nem is olyan előnye ami akár csak fikarcnyit használna az országnak, de akkor is előny.
Nem érzem, hogy 15-e nemzeti összetartozást hozna, hogy együtt ünnepelne az ország (mert nem is teszi), és azt se, hogy a kokárda viselésével jobban a nemzethez tartozónak érezném magam. Nem azt mondom, hogy a kokárda fideszessé tenne, csak azt, hogy nem tesz magyarrá. Nem ettől leszek nagyobb magyar, hogy viselem, ahogy egy zászló (magyar vagy árpádsávos) se azt fejezné ki, mert akinek magyarságát ki kell fejeznie Magyarországon, ott valami lehet hogy nincs teljesen rendben (én legalábbis nem érzem magam elnyomott kisebbségnek, vagy akárcsak nem elnyomott kultúrámat örző kisebbségnek).
A kokárda nem csak azért nem az egység jele, mert rövid időre a Fidesz monopolizálta a kokárdaviselést, hiszen a kokárda oldalfüggetlen: egy magára valamit adó politikus a napokban nem jelenik meg kokárda nélkül, az összes rendőrön kokárda lesz... A kokárda azért nem lehet az egység jele, mert nincs egység úgy vélem. Nem is kell egységnek lennie, de a béke és tolerancia (lásd pirézgyűlölet [baloldaliak közül kicsit többen gyűlölik őket egyébként]) olyan szint alá csökkent, amikor az már nem manifesztálódik az ilyen mesterséges egységhirdető eseményeken sem, mint a március 15-e.
Persze ezeket úgy írom, hogy nem fogok kimenni az állami megemlékezésekre, pártgyűlésekre, még csak a majálisokra sem holnap, pedig ezek mind olyan helyek, ahol erősödhetne bennem a "nemzeti érzés", az összetartozás. Ez csak illúzió lenne, akármelyik tömeget választom, akármilyen boldog lennék, hogy eggyé leszek velük, akármilyen lesz a hangulat, tudni fogom, hogy még 100 másik tömegben illetve rendezvényen lehetnék a városban, és ha valóban egység lenne, akkor a négy pártra jutó 100 rendezvény helyett 25 minőségi, békés, és valóban nemzeti rendezvény lenne a városban. A megspórolt pénzekből meg lehetne határontúli ünnepségeket rendezni a 150 éves évfordulóra jövőre, ők talán nem engedhetik megmaguknak, hogy egy szomszédos állam belpolitikája miatt széthúzás legyen közöttük.
A bejegyzésből esetleg Fidesz ellenesség tűnhet ki, de a kép egyáltalán nem fekete-fehér, számomra nagyon pozitív Rogán Antal fellépése a kerületében a mozdítható tárgyak elszállításával, és bár igen jelentős politikai érdekeket sejtek mögötte Deutsch-Für Tamás is, aki megkérte a nagygyűlésre igyekvőket, ne legyen náluk zászló (Árpádsávos se).
A baloldalnak is előnye származik egyébként a jobboldal démonizálásából, ha nem is olyan előnye ami akár csak fikarcnyit használna az országnak, de akkor is előny.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)