A Wikihírek esélye az értékteremtésre a magyar weben

A magyar Wikihírek még nagyon kezdeti szakaszban van, amit mutat az is, hogy tegnap én voltam az egyetlen szerkesztő egész nap, ugyanakkor a kevés lelkes újságíró mellett meg is kell találnia a helyét egy igencsak telített piacon.

Személy szerint pár olyan esetet tudok elképzelni, ahol értéket tudna szolgálni az olvasóknak, akiknek megérné visszatérni az oldalra.

Az egyik lehetőség a gyorsaság, rengeteg olyan esemény van, amiről be lehetne számolni hamarabb, mint a nagy hírügynökségek, és az ő anyagaikat átvevő hírportálok: pl. én tegnap írtam egy rövid cikket a CNN-en épp megjelenő hírről, és a témát nem láttam még reggel se feldolgozva az Index.hun. Meg lenne minden lehetőség az olyan hírek közlésére, amik soha nem jelennek meg bizonyos híroldalakon, pl. folytatva a Nepálos bejegyzésem, nem hiszem hogy viszontlátom a magyar sajtóban azt a hírt, hogy a volt királyi palotából mostanra alakítottak múzeumot. Tehát a frissesség és széles, érdekes, de legalábbis elvont, furfangos témaválasztás az önálló helytalálás egyik lehetséges útja.

Másik lehetséges út a semlegesség és objektivitás. A híroldalak lefedik a teljes politikai palettát Magyarországon, míg a Wikihírek vallja a semleges nézőpont elvét, amibe beletartozik a különböző nézőpontok megjelenítése. Ha olyan cikkek születnének, amik átültetik a gyakorlatba ezt az elvet, és így objektíven be tudják mutatni, hogy ki mit mondott, csinált és így olyan szöveget összeállítani, ami ha nem is tükrözi a nagybetűs Igazságot, de legalább bemutatja, mi az amit kedvenc újságunk elfelejtett megemlíteni.

Végül kínálkozik az eredeti cikkek, riportok, interjúk készítése, ez viszont a magyar Wikihírek számára a jövő zenéje, így ezt most nem részletezem, a gyakorlati lehetőségeket mutatja az angol Wikinews blogja.

Yahoo! Pipes

Az utóbbi pár napban játszadoztam a Yahoo! Pipesszal, melynek segítségével egyedi RSS feedeket lehet létrehozni (pl. többek közt az Index címlapján megjelenő blogok követésére). Az én játszadozásaim eredménye két „pipe” lett:

• A magyar Wikihírek friss híreit követő (RSS)
• Kategóriafigyelő a magyar Wikipédiához, mely egy megadott kategóriába tartozó új cikkeket listázza. A gyakorlatban követhetjük segítségével kedvenc témáinkba tartozó szócikkeket, vagy alapértelmezésben a legújabb kiemelt szócikkeket.
• Dami blogpostjai, mely egyesíti egy csatornában a különböző blogokon írt bejegyzéseim (RSS)

Elindult a magyar Wikihírek

Elindult a magyar Wikihírek

Hírlapok megbízhatósága

Olvastam tegnap az egyik Index cikket a királynő állítólagos kirohanásáról egy fotózásról, és az abban található elírások és kihagyott szavak mellett felmerült bennem a kérdés, hogy egy netes híroldal, miért nem linkkel, miért nem adja meg a forrásait? A cikkben említik, pl. a Washington Post-ot, vagy a BBC bocsánatkérését, de még véletlenül se linkelik be, az állításaik alátámasztására csupán a nevüket használják, holott ők sem tévedhetetlenek. Egy nagyobb újságnak bizonyosan nem kell attól félnie, hogy ha belinkelik a forrásaikat, akkor minden olvasó elpártól tőlük, hogy az eredeti forrásokat olvassa ezentúl.
Szerintem ez a gyakorlatuk megfosztja az olvasót a további információktól való hozzáféréshez, és egyben kihasználatlanul hagyja a médium egyik legnagyobb előnyét.
Ez a negatív gyakorlat szerencsére nem jelentkezik a szabadon szerkeszthető Wikinews-on, ahol éppen a források megjelölése, a hírek aggregálása adja a hitelességet, és nem a név. Nem állítom, hogy a lefedettségben, esetleg a minőségben lekörözhetetlenek lennének, de a megbízhatóságra igen is odafigyelnek. Az már csak külön extra, hogy a cikk születése, és változásai egy átlátszó rendszerben végigkövethetőek, és a folyamatba akár be is lehet szállni.
Sajnos nem állíthatom szembe az Index cikkével a Wikinews-ét jelen állapotában, mert utóbbi egy nyelvtanilag erősen használhatatlan csonk, de jól illusztrálja a mondandómat, hogy ez az egy bekezdésnyi publikálatlan (még készülő) cikk már most jobban el van látva forráshivatkozással, mint az Index cikke.
Természetesen a kritika nem csak az Index-et illeti, hanem álltalánosságban az online újságokat, és a kézzelfoghatóakat is (bár azoknál a kényelmes linkelésnek technikai-, a pontos utalásnak, meg helyhiányból fakadó nehézségei lehetnek).