A minap jött hozzánk angol órára egy educator Angliából és tartott egy gondolatébresztő órát. Azzal kezdte, hogy megmutatta ezt a YouTube videót:
Majd a videó kapcsán elmesélte, hogy ő London egy, a régi lepusztult dokkok helyén felépített városrészének, Stratfordnak dolgozik az oktatásban. Elmesélte, hogy Angliában összevonták a social servicest és az oktatási minisztériumot, ami azzal jár, hogy a tanárnak/oktatási rendszernek igen is oda kell figyelnie a diákja társadalmi hátterére, biztosítani kell, hogy biztonságban, egészségben legyenek, stb., és ha ezek megvannak, akkor ott lép be a vendégelőadónk, akinek a feladata az hogy a munkapiacon alkalmazható készségeket oktasson nekik, illetve a tanárokat megfelelően továbbképezze.
Alkalmazhatósági képességen rengeteg ideált értenek kezdve az önállóságtól, a "meg tudom csinálni" hozzáálláson át a kreaitivitásig, mely tulajdonságokkal rendelkezniük kellene a diákokkal, hogy kapjanak állást. Ahogy a videó is tanúsítja a ma diákjai a jövő állásaiért szállnak majd harcba, így az előadó hozzáállásából azt szűrtem le, hogy úgy tartja, fontosabbak ezek a hozzáállások kialakítása, mint a tradicionális tanítás (különösen a városnegyedében, ahol főleg szegény családok vannak).
Nekem tetszett az óra, mert kiderült, hogy náluk sem rózsás a helyzet, és hasonló problémáik vannak, mint nálunk: a diákokat nehéz lekötni, sokan kilépnek a rendszerből, stb.
A kialakult vita során én azt az álláspontot vettem fel, és azóta is el- elgondolkodom a kérdésen, hogy szép dolog megtanítani a gyerekeket, hogyan keressenek a neten valami információ után, meg hogy hogyan tanuljanak de kell valami alap amiről elindulnak. Ez az alap kellhet a világ megértéséhez, de ami fontosabb egy közös platformot teremt, ami meghatározza, hogy kik vagyunk: hogy sarkított példával éljek, ha találkozom egy európaival, valószínű hogy közös bennünk, hogy tanultuk Shakespeare valamelyik művét az iskolában, a magyarok ismerik József Attila nevét, stb. Félek, hogy a túl modern oktatásban erodálódhat ennek a belénk doktrinált, közös nevezőnek egy része.
Ennek ellenére nem vagyok a változtatások ellen, a rendszer nagyon szuboptimális, ha csak azt nézem, hogy az érettségire az utolsó évben megtanultak alapján mentem (és nem a négyév alatt tanultak átismétlésével), és ami a közös alap ellen szól: az érettségi óta több Shakespeare drámát olvastam, mint a gimnázium alatt összesen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése