Magyar Wikipédia Magazin

2008. június 16., hétfő

Társadalomstatisztika

0-14: 77,8; 61 fölött 88,2; de fogyasztási egységnél első felnőtt 1, többi 0,75, 0-14 0,65; 2. 0-14 0,4 , többi 0.4; 1. nyugdíjas 0.9, többi 0,65

OECD1: 1, 0,7 , 0,5; OECD2 1, 0,5, 0,3

Mostanában ilyen értelmetlennek tűnő, és felettébb szükségtelen számsorokat és arányszám-definíciókat magolok az elkövetkező, szerencsére utolsó, társadalomstatisztika vizsgámra.

A tanagyag szerencsére nem nehéz, bár a diák gyakran felidegesítenek, amikor ellentmondanak egymásnak az olyan alapvető adatok is, mint hogy mikor alapították a KSH-t és ki volt az első elnöke; hát még amikor ugyanarra a jelenségre létezik - a társadalomtudományokra jellemző módon - legalább 10 féle különböző elmélet és megközelítés. A tanulást tovább nehezítik az olyan fogalmak alkalmazása, amelyek csak egy későbbi előadás anyagában kerültek kifejtésre.

Ha nem gondolok bele abba, hogy a tanultak nagy részét, ha nem is felejtem el azonnal, nem igazán fogom soha használni, akkor van energiám rácsodálkozni bizonyos statisztikai adatokra. Többek között például arra, hogy mennyit nőtt az alapvető élelmiszerek ára 1990 óta, vagy hogy a lakások kb. 30%-a nincs rákötve a csatornahálózatra Magyarországon, hogy 2005-ben kb. kétszázezer lakás állt üresen, illetve hogy európai összehasonlításban a magyarok korán kelnek és fekszenek, közülük a budapestiek kb. 10 perccel többet vannak ébren.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése