Tartu, Észtország, 2009. őszi félév

Naplemente Tallinban

Az alábbi beszámoló benyújtásával elvégeztem minden adminisztratív követelményt, amely az Erasmus félévemhez tartozik és így azt immár hivatalosan is befejezettnek lehet tekinteni.

Az őszi félévet Erasmuson a Tartui Egyetemen töltöttem, nemzetközi tanulmányok szakon, csoporttársammal együtt ketten képviseltük a Corvinus Egyetemet Észtország eme déli egyetemvárosában. A továbbiakban megpróbálok beszámolni az elmúlt félévről, mely eddigi tanulmányaim legizgalmasabb szakaszát ölelte fel és így nehéz minden élményt belesűríteni egy rövid beszámolóba.

Tallinn főtere

Az „Erasmus-élmény” Tallinban kezdődött augusztus elején, az észt nyár közepén. Ide megérkezve három hetet töltöttem el egy észt nyelvtanfolyamon, ahol lefektettük az észt tudás alapjait (az intenzív tanfolyam meglehetősen hasznos volt és bár később is tanultam észtül, az itt tanultak képezik az észt tudásom legfőbb gerincét), megismertük az észt fővárost és a rövid és ritka észt nyarat és az Északi-tengert. A három hetes tanfolyam nem csak az akklimatizálódást szolgálta, hanem kialakult egy összetartó baráti társaság is, mely fennmaradt azóta is (az Erasmust a társaság egyik fele Tallinban, másik Tartuban töltötte és így mindig volt valaki ismerős a másik városban).

Jaani Kirik, Tartu

A tanfolyam lezárása után a csapat közösen leutazott Tartuba az Erasmus tanulmányok helyszínére. Tartu egy 100 000 fős város, mely ugyan igencsak kiterjedt, a mindennapi szükségleteket tekintve nagyon kompakt volt. A város óvárosának maradványa, a főtér, az egyetem és az egyetem által biztosított kollégium mind negyedórás sétán belül helyezkedett el és az egyetem nagyon jól felszerelt könyvtára – többek között egy teljes hungarológiai részleg is volt, de ezen érdekességnél fontosabb volt a könyvtár könyvállománya és adatbázis előfizetései, melyek valószínűleg kiterjedtebbek a Corvinus Egyeteménél – sem volt sokkal messzebb. A várost az Emajõgi folyó választja ketté, a folyó két partján parkos pagony húzódik. A kollégium a folyó baloldalán volt és körülbelül 250 méteres sétával volt elérhető a város főtere a folyó jobboldalán.

A Raatuse egyetemi kollégium

A kollégium az egyetemi kollégiumi hálózat legújabb, 700 férőhelyes hatemeletes (magyar számozás szerint ötemeletes) kollégiumi épülete volt. A külföldi diákok (Erasmusosok és egyéb csereprogramon keresztül ott levők) majdnem mindegyike a negyedik emeleten kapott helyett 3 szobás apartmanokban. A szobák kétszemélyesek voltak és három szobához közösen tartozott egy kis konyha és fürdőszoba. A szállással így összességében meg voltam elégedve. Azáltal, hogy a nemzetközi diákok egy szinten voltak egy jó kis közösség alakult ki, ugyanakkor ez nem járult hozzá ahhoz, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki az észt diákokkal.

Tartui Egyetem főépülete

Az egyetem maga igen szerteágazó volt, legalább kéttucat épületben helyezkedtek el a különböző karok és intézetek. Szerencsére azok az épületek, ahol az oktatás folyt, gyalog fél órán belül elérhetőek voltak mind a kollégiumból indulva. Az egyetemi élet egy párnapos orientációs kurzussal kezdődött az egyik egyetemi múzeum épületében, ahol bemutatták az egyetemi tanulmányi rendszer működését, a diákszervezeteket, a sportlétesítményeket és pszichológusok és rendőrök oktattak arra, hogy milyen a társadalmilag elfogadott viselkedés Észtországban (így többek között arra, hogy az észteket nem szabad megpuszilni találkozáskor, és hogy ne lepődjünk meg, ha képesek társaságban is hosszú időn keresztül csendben maradni).

Az orientáció során derült fény arra is, hogy amennyiben az egyetemi Balti Központ által oktatott kurzusokból elvégez az ember 30 kreditnyit, úgy kiállítanak számára egy oklevelet, hogy balti tanulmányokat hallgatott. Ennek fényében én is a balti tanulmányokban mélyedtem el (tekintettel arra is, hogy a tartui egyetem által oktatott tárgyak és a Corvinusos operatív tanterv egyetlen átfedést sem mutatott, de a balti tanulmányok beleillettek a nemzetközi tanulmányok profiljába). A felvett tárgyaim között szerepelt balti történelem, balti politológia, balti identitások (és egyben Queer theory), összehasonlító kultúratörténet, továbbá folytattam az észt nyelvet és felvettem az oroszt.

 

Jaani Kirik a tartui sörgyár felől nézve

Az előadások és nyelvórák színvonala általában megfelelő volt. Bár előadásokról volt szó, a kb. 25 fős maximális létszám miatt inkább szemináriumi hangulat uralkodott. Az előadásokon ugyanakkor sajnos csak nemzetközi diákok vettek részt, az észt nyelvórákat leszámítva helyi diákok nem. A számonkérés rendszerében nagyobb hangsúlyt fektettek a beadandó dolgozatokra, mint itthon, ugyanakkor vizsgák is voltak. A tanárok meglepően közvetlenek és nyíltak voltak, az egyik történelem professzor például meghívott minket az otthonába és megmutatta milyen is az igazi észt füstös szauna.

A tanulás mellett fontos hangsúly feküdt a szórakozáson, az ország és a környező országok megismerésén is. Tartuban körülbelül három diszkó szolgálta a diákságot és ezen túl meglepően pezsgő kulturális élete volt a városnak. Csütörtökönként általában jazz koncertre jártunk, de volt több tematikus nemzeti hét és nemzeti est is. Utóbbiak keretében betekintést nyerhettünk a magyar, cseh, grúz és kínai kultúrába is. A magyar hét keretében például magyar filmvetítés és Buda Folk Band koncert és táncház volt.

Tartu modernebb arca

A kint tartózkodásom során igyekeztem bejárni Észtország különböző részeit, amennyire ez lehetséges volt. Nagy segítségemre volt ebben a Lonely Planet által kiadott útikönyv és a tény, hogy Észtországot kiterjedt és viszonylag olcsón igénybe vehető buszhálózat hálózta be, amellyel az ország nagy része könnyen elérhető volt. Általában szombatonként tettem egynapos belföldi kirándulásokat, amikor egyes busztársaságoknak különleges diákkedvezményei voltak, így jártam a főbb észt városokban az ország négy csücskében és a főbb természetföldrajzi pontoknál is (Peipus-tó, Saaremaa sziget – utóbbit sajnos nem tudtam bejárni). A kirándulásokat némiképpen nehezítette, hogy a tél közeledtével egyre rövidültek a napok és a tallini rövid észt nyár átfordult a hosszú és farkasordító észt télbe, de a gyakori mínusz 20 fokok sem tudtak teljesen eltántorítani.

Helsinki főtemplom

Az Erasmus félév lehetőséget biztosított a környező országok megismerésére is és én igyekeztem minden lehetőséget megragadni. Még augusztusban meglátogattuk csoporttársammal szakmai gyakorlatát töltő barátunkat Helsinkiben. A tartui barátokkal elmentünk Vilniusba. Amikor a bátyám és a húgom eljöttek kocsival meglátogatni és útközben megnézni a balti államokat, akkor együtt elmentünk Rigába és a Kur-felföldre illetve a Keresztek hegyéhez.

Az Ermitázs, Szentpétervár

Az egyetem szervezett egy utazást Oroszországba és a lebonyolítást végző utazási iroda rendkívüli készségességének, szervezésének és segítségének köszönhetően a szentpétervári szervezett utat kiegészítettük egy önálló moszkvai utazással még mielőtt lejárt volna a vízumunk és haza kellett volna jönnünk.

A moszkvai Vörös tér éjszaka

A helyi ESN szervezet együttműködésben a lett, finn és svéd partnereivel szervezett egy hajós bulit és utazást Stockholmba, ahol mivel már jártam, én szolgáltam a baráti társaságunk idegenvezetőjeként. A külföldi utak sorát egy Åland-szigetek–Turku–Helsinki finn kompos utazással zártam.

Komp Mariehamn kikötőjében

Érintőlegesen kapcsolódik Észtország környéki utazásaimhoz, hogy a karácsonyi szünetről hazatérve és a hazautazáskor a Ryanairrel Londonon illetve Dublinon keresztül repültem és itt is eltöltöttem pár-pár napot városnézéssel. Ez a megoldás kicsit olcsóbb volt, mint a cseh légitársaság illetve a Lufthansa által kínált Budapest–Prága/Frankfurt–Tallin megoldás. Ugyanakkor ez is érzékelteti, hogy sajnos Magyarország és Észtország között nincs közvetlen összeköttetés, mely az utazást drágítja. Kicsit menti a helyzetet, hogy Riga egy fontos bázisa a fapados repülőknek, ugyanakkor nincs jele annak, hogy a rigai bázissal is rendelkező Wizz Air bevezetne egy Budapest–Riga járatot a közeljövőben.

A Walesi Nemzetgyűlés épülete belülről, a középső kürtőben egyesül a lejjebb lévő kör alakú ülésterem oldalfala a tetővel

Összességében minden szempontból sikeresnek értékelem az Erasmusos félévet. Sikerült egy nagyon jó társasággal megismerkednem, olyan tárgyakat tanulhattam, amelyre Magyarországon nem lett volna lehetőség és egy olyan országot ismerhettem meg, ahova másként nem mentem volna el és soha nem tudnám meg, hogy miről maradtam le (az külön előny volt, hogy nem csak Észtországot, hanem a térség környező országait is meglátogathattam). Ez az otthontól távol eltöltött félév meghatározó része lesz az életemnek és remélem, hogy megőrizhetem az élmény egy darabját azzal, hogy tartom a kapcsolatot a kint megismert emberekkel, és hogy részt veszek a magyarországi észt kulturális rendezvényeken.